Három nyelv tanítását ajánlják első idegen nyelvként

A kitűzött célokat elsősorban a jelenleg is rendelkezésre álló források felelős és átgondolt felhasználásával, a jó gyakorlatok megtartásával szándékoznak elérni.

Az anyag szerint a közoktatásban jelenleg dolgozó nyelvtanárok létszáma nem teszi lehetővé, hogy a másodikként választható idegen nyelv teljes választékát biztosítani tudja minden iskola. A helyzet azonban hosszú távon változni fog a tanárképzés új szabályozása nyomán: két szakon végzett, jól képzett pedagógusok jelennek majd meg a közoktatásban, ezáltal nagyobb lesz a nyelvi kínálat is.

Kitérnek arra, hogy a nyelvi csoportokat szintenként, nem osztályonként kell megszervezni, így évfolyamonként különböző szintű nyelvi csoportok is kialakíthatók.

Tankönyvek

A feladatok között szerepel a tankönyvjegyzék felülvizsgálata is. A jövőben csak azok a 8 osztályos általános iskolák folytathatják majd a két tanítási nyelvű oktatási tevékenységet, amelyek teljesítik azt a feltételt, hogy három egymást követő tanév átlagában a tanulók legalább 60 százaléka 5. osztályban A2, 8. osztályban B1 szintű nyelvtudással rendelkezik.

Az elemzés rögzíti: a középfokú oktatásban az első nyelv esetében a tanulók átlagosan kétharmada kezdő vagy alapszinten tanulja azt a nyelvet, amelyet már az általános iskolában is tanult. Azt írták, a négyosztályos gimnáziumok két idegen nyelv tanulását biztosítják. Hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban az első és a második nyelv indításának ütemezése életkor tekintetében azonos a 8+4 rendszerrel. A nyolc évfolyamos gimnáziumok sajátossága, hogy kötelezően latint tanulnak a tanulók.

Szakközép- és szakiskola

A szakközépiskolában a cél megteremteni annak intézményes lehetőségét, hogy a tanulók eljussanak az első idegen nyelvből a B1, a másodikból pedig az A2 szintre, s az általános nyelvoktatáson túl kapjanak lehetőséget a szaknyelvvel való megismerkedésre. A szakiskolában pedig a cél az A2 szintű nyelvtudás szinten tartása, lehetőség szerint fejlesztése, alapvető szaknyelvi ismeretek megszerzése egy idegen nyelvből.

Azokban a középiskolákban lehet nyelvi előkészítő, amelyek három egymást követő tanév átlagában teljesítik, hogy a képzés indítását követő harmadik tanév végéig az első idegen nyelvből a tanulók legalább 60 százaléka B2 szintű nyelvtudással, a második idegen nyelvből pedig a tanulmányok befejezéséig a tanulók legalább 50 százaléka B2 szintű nyelvtudással rendelkezik.

Kitérnek arra: a legfrissebb, 2012-es Eurobarometer felmérés szerint a magyaroknak csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél, és 13 százalékuk, hogy legalább kettőt. Ez nagymértékű csökkenést jelent a magyar lakosság nyelvtudásában az előző, 2006. évi felmérés adataihoz képest (42 és 27 százalék). Magyarország ezzel a 27 EU-tagállam közül az utolsó helyen áll.