Számos írása jelent meg a Szentírásról, Janus Pannonius és Pilinszky János költészetéről, irodalomról, nevelési kérdésekről és más témákról, elsősorban a Vigilia és az Új Ember folyóiratokban. Összegyűjtött műveit az Új Ember Kiadó 1999 és 2001 között öt kötetben adta ki, hetvenedik születésnapjáról az Útjaidon című ünnepi kötettel emlékeztek meg 2002-ben. Öt éve jelent meg Ha valaki beszél... című interjú- és verseskötete, amelyben a Vigilia és a Jelenkor hasábjain 1951-1967 között publikált, Tótfalusy István álnéven írt költeményei is olvashatók. Rendszeresen tart pedagógiai, irodalmi és bibliai tárgyú előadásokat a budapesti piarista kápolnában és szerte az országban.
Tevékenységét 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel ismerték el. 2001-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki példaértékű teológusi munkájáért, filozófiai mélységű műveiért, pedagógusi és lelkipásztori működéséért, a katolikus oktatás újjászervezésében vállalt szerepéért, a piarista rend szellemének és hagyományainak megmaradásáért és megerősítéséért vállalt fáradhatatlan munkálkodásáért.
Számos egyéb elismerésben is részesült, 1999-ben Eötvös József-, 2000-ben Trefort Ágoston-díjban, 2001-ben Magyar Örökség Díjban, 2003-ban Prima-díjban (magyar oktatás és köznevelés kategória), 2005-ben Fraknói Vilmos-, 2007-ben Stephanus-díjat kapott. 2012 májusában a magyar kultúra és tudomány öt kiemelkedő képviselőjének egyikeként Corvin-láncot vehetett át, novemberben a főváros Pro Urbe-díjjal tisztelgett „közösség- és lélekerősítő munkája” előtt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!