A témában rendezett keddi konferencián Topolánszky Ákos ismertette, hogy a jelentés kritikát fogalmaz meg Magyarországgal szemben, miszerint az állam nem fordít eleget erre a területre. Kifejtette, hogy Európában visszaszorulóban van az intravénás heroinhasználat, hazánkban szinte teljesen eltűnt, helyette a szintetikus szerek intravénás használata került előtérbe, ami fokozott egészségügyi kockázatot jelent, elsősorban a fertőzésveszély miatt, mert a heroinhasználattal szemben naponta többszöri szúrást is jelenthet.
Csákó Ibolya, az Országos Rendőr-főkapitányság alezredese az új dizájnerdrogok megjelenéséről beszélt. Mint említette, ezek női nevek után kapták elnevezésüket (zsuzsi, kati, gina, emma és hajnalka), mert „veszélyesek, szeszélyesek és vonzók”. Ezek a szerek olcsók, könnyen hozzájuk lehet jutni, fogyasztásuknak pedig nincs büntetőjogi következménye, így csak a forgalmazóikkal szemben lehet fellépni.
Az alezredes ismertette: 2005 óta 280-nál több ilyen új szintetikus anyag jelent meg. Hozzátette, hogy tavaly lépett életbe az a szabályozás, amely bevezette a pszichoaktív anyaggal visszaélés fogalmát. Aki ilyen anyagot előállít vagy kereskedik vele, azt akár három év szabadságvesztéssel is büntethetik. Felhívta a figyelmet, hogy ezek az anyagok a klasszikus kábítószerekkel képest agresszívabb magatartást okoznak.
A bizottság – mely az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül működik – a különböző tárcák kábítószerüggyel kapcsolatos tevékenységének összehangolása, valamint a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített szakpolitikai stratégia végrehajtásának elősegítése a feladata.
