A belügyminiszter megemlíti, hogy a katasztrófavédelem, a rendőrség,a honvédség, a polgárőrség, a készenléti szolgálatok, az állami autópálya- és közútkezelők, valamint a karitatív szervezetek „már a bonyolult időjárási helyzetet megelőzően folyamatos összehangolt tevékenységet végeztek”. Pintér azt írja továbbá: minden érintett megyében zökkenőmentesen működésbe léptek a védelmi bizottságok és azok operatív törzsei. A jelentés említi a „megállás nélkül dolgozó” tűzoltó egységeket, kiemelve, hogy bekapcsolódtak az önkormányzati, önkéntes és létesítményi egységek is, javarészt gépjárművekbe szorult sérültek és magatehetetlen személyek mentésénél segédkezve.
Négyszáz főt rendeltek be a hivatásos tűzoltókon kívül a munkálatokra, így összesen közel 1500 mentést hajtott végre mintegy 1900 tűzoltó. A Készenléti Rendőrség 700 főnyi extra munkaerőt rendelt be. Így összesen 30 ezer fő vett részt a mentésekben, a civilek, önkormányzatok pedig 6500-an ragadtak lapátot. Az utakon rekedt 14 ezer főnek (9 ezer autó és 23 vasúti szerelvény vesztegelt március 15-én) 227 épületben és 40 járműben jelöltek ki melegedőt. A vasúton 146 települést nem lehetett megközelíteni, szombat estére azonban az utolsó is felszabadult. A jelentés kitér arra is: „a hazai összefogás mellett segítséget kaptunk az Osztrák Szövetségi Köztársaságtól, ahonnan hókotrókat, hómarókat és egyéb segélyt küldtek”.
A vezetékszakadások 13 megye 135 településén okoztak áramkimaradást, ezek 318 432 fogyasztót érintettek, itt „jelentős rendőri erő tartotta fenn a közterületek rendjét”, a vízellátási nehézségeket 50 aggregátor segítségével csökkentették. A jelentés megemlíti, hogy az elhagyott járműveket zárt telephelyre vitték, majd külön telefonszámot létesítettek a tulajdonosok számára. Pintér Sándor a dokumentumban úgy fogalmazott: elismerés és köszönet illeti azokat az állampolgárokat, akik önként segítettek a mentésben, hiszen a katasztrófák elleni védekezés csak akkor lehet eredményes, ha abban az állampolgárok is tevékenyen részt vesznek.
