Parragh László a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara működésének 90. évfordulója alkalmából rendezett pénteki ünnepségen azt mondta: a gazdaság és a felsőoktatás sikere egymás teljesítményétől, minőségétől is függ. „Ebben nagyon-nagyon egymásra vagyunk utalva, akár tetszik, akár nem” – mondta mintegy százfős hallgatósága, köztük az egyetem egykori joghallgatója, Sólyom László volt köztársasági elnök előtt.
A gazdaság szereplőinek szempontjából kritikaként fogalmazta meg, hogy a hazai felsőoktatási intézményekben 550 ezer férőhely van, de a tényleges hallgatói létszám 320 ezer, azaz a kapacitáskihasználás kevesebb mint 60 százalékos, a gazdálkodásban pedig egyszerre jelentkezik hiány és pazarlás.
Parragh László a kamarai tagok véleményét tolmácsolva megjegyezte, hogy felhígult a felsőoktatás. Amíg 1990-ben a 46 ezer jelentkező 36 százalékát, tíz évvel később a 83 ezer felvételiző 54 százalékát, legutóbb pedig a 84 ezer továbbtanulni készülő 73 százalékát vették fel egyetemre, főiskolára. Az onnan kikerülő diplomások tudása, idegennyelv-ismerete azonban kevésbé használható.
Hangsúlyozta, Magyarországon 2009-ben Csehországhoz képest fele-, Németországgal összehasonlítva negyedannyian mentek mérnöknek, a hallgatók harmada pedig még mindig nem tudja átvenni diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt. „A fiatalkori munkanélküliség részben az oktatási rendszer hibájából is nő” – jegyezte meg.
Elmondta, a gazdaság szereplői szeretnék, hogy minőségi követelményeket támasszanak a jelentkezőkkel szemben, ne legyenek könnyítések a nyelvvizsga, nyelvtudás vonatkozásában, s ne töröljék el a létszámkorlátot, mert azon szakok indítása, amelyekre ketten-hárman jelentkeznek, nem támogatható.
Beszélt arról is, hogy a felsőoktatásra szánt forrásokat nem kizárólag a szakok nagysága, népszerűsége alapján célszerű elosztani, figyelembe kell venni a gazdaság, a munkaerőpiac igényeit is, valamint nagy hangsúlyt kell fektetni az oktatói utánpótlásra.
Bódis József, a PTE rektora azt hangsúlyozta, hogy az egyetem 2017-ben ünnepli majd alapításának 650. évfordulóját, és szeretnék elérni, hogy ehhez kapcsolódóan szeptember 1-jét a felsőoktatás és a művelődés napjává nyilvánítsák Magyarországon. Hozzátette, hogy az évfordulóra létre kívánják hozni a 600 évesnél régebbi egyetemek klubját, ahova a világ mintegy félszáz intézménye kerülhet be.
Kecskés László, a jogtudományi kar dékánja azt mondta, a pécsi jogi kar oktatóinak 82 százalékának van phd fokozata, két oktató tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, ezzel a kar a közelmúltban első helyen végzett egy oktatói kiválóságot vizsgáló felmérésben.
Darák Péter, a Kúria elnöke a rendszerváltás óta eltelt időszak társadalmi problémáiról és azok jogi megoldásairól szóló előadásában arról beszélt, hogy e problémák és megoldások között a hidat a jogállamiság elve képezi, a jogállamiságot azonban – túl a formális megközelítésén – egyfajta értékkatalógusként is kell kezelni. „Az elmúlt időszakban azt láttuk, sem az Alkotmánybíróság, sem a bíróságok nem zárkóztak el attól, hogy bizonyos értékek mellett letegyék a voksukat” – jelentette ki.
Úgy véli, egy ilyen megközelítésben előnyt élvezhetnek azok az elvek, amelyek a jogilag szervezett társadalom létjogosultságát adják: a közösség és az egyes ember méltósága, szabadsága és békéje. Szerinte felvethető, hogy az értékeket rangsorba kell állítani, adott ügyekben kell a rangsort megtalálni, és eleve vállalni azok ütköztetésének ódiumát.
Korábban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, hogy a színvonalas felsőoktatásban kiemelt szerep jut az oktatóknak. Október 8-ai beszédében úgy fogalmazott, az egyetemi tanárok felelőssége sokféle, felelősek egyrészt a tudás és a szellemiség átadásában, másrészt a magyar felsőoktatás alakulásának közös felelőssége rájuk is terhet ró. Emlékeztetett arra, hogy az oktatás szerkezetében változásra volt szükség, melynek útja mostanában a konszenzus irányába mutat. Felhívta a figyelmet arra, hogy kulcsszerepe van ebben a hallgatók és tanárok partneri viszonyának, a párhuzamosan jelen lévő hagyományoknak és innovációknak. Klinghammer István emellett kiemelte az emberségre nevelés fontosságát.
