Kecskés László, a jogtudományi kar dékánja azt mondta, a pécsi jogi kar oktatóinak 82 százalékának van phd fokozata, két oktató tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, ezzel a kar a közelmúltban első helyen végzett egy oktatói kiválóságot vizsgáló felmérésben.
Darák Péter, a Kúria elnöke a rendszerváltás óta eltelt időszak társadalmi problémáiról és azok jogi megoldásairól szóló előadásában arról beszélt, hogy e problémák és megoldások között a hidat a jogállamiság elve képezi, a jogállamiságot azonban – túl a formális megközelítésén – egyfajta értékkatalógusként is kell kezelni. „Az elmúlt időszakban azt láttuk, sem az Alkotmánybíróság, sem a bíróságok nem zárkóztak el attól, hogy bizonyos értékek mellett letegyék a voksukat” – jelentette ki.
Úgy véli, egy ilyen megközelítésben előnyt élvezhetnek azok az elvek, amelyek a jogilag szervezett társadalom létjogosultságát adják: a közösség és az egyes ember méltósága, szabadsága és békéje. Szerinte felvethető, hogy az értékeket rangsorba kell állítani, adott ügyekben kell a rangsort megtalálni, és eleve vállalni azok ütköztetésének ódiumát.
Korábban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, hogy a színvonalas felsőoktatásban kiemelt szerep jut az oktatóknak. Október 8-ai beszédében úgy fogalmazott, az egyetemi tanárok felelőssége sokféle, felelősek egyrészt a tudás és a szellemiség átadásában, másrészt a magyar felsőoktatás alakulásának közös felelőssége rájuk is terhet ró. Emlékeztetett arra, hogy az oktatás szerkezetében változásra volt szükség, melynek útja mostanában a konszenzus irányába mutat. Felhívta a figyelmet arra, hogy kulcsszerepe van ebben a hallgatók és tanárok partneri viszonyának, a párhuzamosan jelen lévő hagyományoknak és innovációknak. Klinghammer István emellett kiemelte az emberségre nevelés fontosságát.
