Nem bánta meg, teljesen normálisnak tartja az „Orbán-szobor” ledöntését – nyilatkozta Kónya Péter a köztévében az általa vezetett Szolidaritás Mozgalom vasárnapi demonstrációjáról, ahol Sztálin szobrának 1956-os ledöntésére utalva lelepleztek, majd ledöntöttek egy a miniszterelnököt ábrázoló szobrot, fejét pedig a színpadon felmutatták. Bajnai Gordon szövetségesei a szobormaradványt később a Terror Háza elé vitték, ahol az egyik demonstráló ököllel megütötte, de volt olyan is, aki késsel vágott ki belőle egy darabot.
Bár a történtek általános felháborodást váltottak ki, Kónya Péter azzal indokolta a „szobordöntést”, hogy a Szolidaritás „az Orbán-rezsim kárvallottjaiból alakult, nyilvánvalóan sokkal több érzelem, elkeseredettség és sokkal több düh van ezekben az emberekben. Mi sokkal radikálisabbak vagyunk.”
Bajnai Gordon Bajára utazik a megismételt időközi választásra, kézen fogva a Szolidaritás aktivistáival. Azok járnak majd házról házra Baján, akik a hétvégén Orbán Viktort imitáló szobrot döntöttek és fejeztek le, rugdostak, késsel döfködték.
Századvég és a Nézőpontelemzői szerint Bajnai egyre erőszakosabb eszközökhöz fog nyúlni. Az Együtt–PM vezetőjének egyre kevesebb veszítenivalója van, hiszen a vasárnapi performansz után búcsút inthet az européer, szakértői imázsának, tehát jöhet a Kónya-féle primitív uszítás.
A Székely Sándor a Szolidaritás mozgalom társelnöke szerint újra megtennék a „szobordöntést”. Schmuck Andor emiatt élő műsorban hagyta el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorát.
Arra kérdésre, hogy tisztában van-e azzal, milyen indulatokat gerjeszt, s azokat kordában tudja-e tartani, Kónya azt mondta: bármilyen tüntetést is szervezett az elmúlt három évben, azokon még nem gyújtogattak autókat, nem borogattak kukákat és nem okoztak háborús helyzetet egyelőre.
De ki is ez az ember, akivel Bajnai Gordon korszakváltásra, új politikai kultúra meghonosítására, szerintük az Orbán Viktor által szándékosan gerjesztett társadalmi háborúskodás megszüntetésére szövetkezett? „Péter az érettségi után, 1987-ben a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola mélységi felderítő szakára sikerrel felvételizett. Majd kérte, ő is kint tanulhasson a Szovjetunióban. Magyarország három helyet kapott egy »speciális elit katonai iskolába«, ahol korábban magyarok soha nem tanulhattak. Így a gorbacsovi peresztrojka jegyében ő volt az egyik, akit Lvovba küldtek, öt évre” – olvasható a 168 Óra két éve Kónyával készített interjújában. – „Az intézmény menedéket adott olyan országok magasabb beosztású tisztjeinek is, ahol rezsimváltás volt. Hárman haditudósító szakra jártunk, de képeztek ott kultúrtiszteket, és volt egy harmadik, speciális terület, amelyről már azzal is sokat elárulok, ha nem beszélek róla” – mondta a lapnak Kónya Péter, aki már „bohócforradalmárként”, a korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakítása elleni tiltakozások idején is homályos, az erőszak lehetséges elszabadulására vonatkozó utalásokat tett.
„Egyre több spontán akció kezd kibontakozni, szabadcsapatok alakulhatnak. Nem biztos, hogy garantálni tudjuk, hogy mindvégig békés marad a rendvédelmi demonstráció!” – mondta az egyik, általa szervezett rendvédelmi tüntetés előtt Kónya. Ezek egyiken a fővárosi Hősök terétől az Alkotmány utcáig vonuló tömegben a tűzoltók füstbombákat dobáltak, köztéri vízcsapokat nyitottak meg, a rendőrség több tucat szabálysértést regisztrált. Egy alkalommal Kónyáék a belügyminiszter tiltása ellenére egyenruhában vonultak a Parlament elé, amit élőlánccal vettek körül, majd – behatolva a lezárt területre – elfoglalták a Parlament lépcsőjét is.
A Századvég közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság döntő többsége úgy véli, túlmegy a jó ízlés határán a Magyar Szolidaritás Mozgalom hétvégi „akciója". A megkérdezettek közel felének romlott a véleménye Bajnai Gordonról a történtek után.
A „performansztól” a pártok is elhatárolódtak. Még az eseményen részt vevő DK-s Vadai Ágnes, szocialista Török Zsolt vagy a PM-es Karácsony Gergely sem állt ki mellette, így fennállt a veszélye annak, hogy Bajnai Kónyáéknak köszönhetően saját elvbarátaitól is elszigetelődik. Sőt szavazókat is veszít, hiszen az Együtt–PM támogatói, valamint még magukat a Szolidaritás szimpatizánsainak vallók is elítélték az akciót; sokan jelezték, hogy a szervezet nem számíthat többé a szavazatukra, mások hányingert keltőnek írták le a történteket.
Kónya azóta sem hagyott fel az erőszakra utaló, homályos kijelentésekkel, az Együtt–PM-szövetség országjáró kampányán, esetenként Bajnaival egy asztalnál ülve tett hasonló kijelentéseket. „Ugyanakkor, ha az ellenzéknek sikerül megnyerni a választásokat, akkor arra lehet számítani, hogy itt nem nagyon fogják átadni békésen a hatalom, a kormány kulcsát” – jelentette ki Kónya az Együtt–PM halásztelki lakossági fórumán. Bajnai társelnöke hangsúlyozta, „nyilvánvaló, hogy nekem mint katonaembernek, és valamilyen módon nagyon sokáig a rendvédelemhez való kötődésem okán készülni kell a háttérben”.
„Ami pedig a szobordöntés után történteket illeti, nagyon messze van attól az ízlésvilágtól, amit én képviselek, azt gondolom, jobb lenne ezen túllenni, nem így kell Orbán Viktort ledönteni vagy megdönteni, hanem demokratikus úton kell leváltani a következő választásokon” – magyarázkodott a Hír TV-nek másnap Bajnai a Zsidó élet és antiszemitizmus című konferencián. Mint ismeretes, az Együtt–PM vezetője is felszólalt a Szolidaritás demonstrációján, ahol Orbánra utalva épp azzal a hasonlattal élt, mivel a fejétől bűzlik a hal, azt ki kell dobni. „Dobjuk ki, dobjuk ki” – skandáltatta a tüntetőket Bajnai, aki később azt állította, csak a „szobordöntésről” tudott, az utána történtekről nem.
Bákonyi Ádám
Részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.
