Adventkor egy napot idén arra szentel a Katolikus Karitász és a közmédia, hogy közösen szólítsa meg az embereket a Jónak lenni jó elnevezésű kampánnyal december 15-én – közölte Erdő Péter bíboros az MTI-vel.
A bíboros felhívta a figyelmet arra, hogy az idei dunai árvízkor a karitász nemcsak jelen volt, hanem önkénteseket is szervezett, akik közül több százan dolgoztak a Dunakanyarban a gátakon. Az árvízvédelemben részt vevőknek élelmiszert és szállást adtak, és fedelet nyújtottak sokaknak azok közül is, akiknek el kellett hagyniuk otthonukat. Erre a célra iskolákat és egyházi intézmények épületeit szabadították fel.
A katolikus közösségekben ezalatt imádkoztak az árvízvédelemben dolgozókért és azért, hogy a természeti csapás ne okozzon nagyobb katasztrófát. Esztergomban, a gáttól néhány tíz méterre, a belvárosi templomban szentségimádás és imádság zajlott azok részvételével, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem tudtak kimenni a töltésre segíteni. Az épületek helyreállításában jelenleg is részt vesznek, a rászorult családoknak pedig pénzzel is segítettek – jegyezte meg.
A Katolikus Karitász Magyarországon három szinten szerveződik, az országos és az egyházmegyei szervezeteken túl léteznek plébániai karitászcsoportok is. Utóbbiak csak önkéntesekből állnak, számuk 5-10 ezerre tehető. E csoportokban a 65-75 év közöttiek a legaktívabbak, nekik már több az idejük, ugyanakkor van szakértelmük, élettapasztalatuk és még energiájuk is. Több ezer tonnányi EU-s élelmiszersegély-szállítmányok elosztásában is részt vesznek, ők azok, akik leginkább tudják, hogy helyi szinten kinek van a legnagyobb szüksége rá. Nagy áruházak előtt szintén gyűjtenek tartós élelmiszert a szegényeknek, ebben fiatalok segítenek. Így szembesülhetnek azzal is, hogy milyen körülmények között élnek a rászorulók. Helyreállított házak, megsegített diákok, részletek a Karitászról.
Erdő Péter emlékeztetett arra, hogy a haiti földrengés idején Santo Domingóba küldték a pénzadományokat, amelyeket az ottani egyházi szakemberek juttattak el a rászorulóknak, igaz, ez nagyon nehéz volt a közlekedési problémák és a rablóbandák miatt. Jelenleg a Fülöp-szigeteken hasonló a helyzet. Ott is tudnak ilyen módon segíteni, mert „nekünk azzal nincs problémánk, hogy eljuttassuk a segítséget”, mivel „nem kell, hogy mi magunk menjünk oda” – fogalmazott. Ahhoz, hogy gyorsan tudjanak segíteni, létrehoztak egy intervenciós alapot, amelyből már az első katasztrófahírre reagálni tudnak. Ennek köszönhetően tudtak a Fülöp-szigetekre küldeni azonnali segélyként 40 ezer dollárt. Ha szükséges, gyűjtést is meghirdetnek, de ez időbe telik.
