Eltörölnék az alkotmánybírák felső korhatárát

70 év felett is maradhatnának hivatalukban.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtök este terjesztette a parlament elé az ötödik alkotmánymódosítással összefüggő törvénymódosító javaslatcsomagját. Ennek része az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény megváltoztatása is, amelyre a Hvg.hu hívta fel a figyelmet péntek délután.

A hatályos szabályok szerint az Ab tagjainak megbízatási ideje tizenkét év, de ha betöltik a 70 éves kort, automatikusan megszűnik a testületben betöltött tagságuk.

Az Ab-törvényt módosító kormányzati előterjesztés utóbbi korlátozást helyezné hatályon kívül, mégpedig úgy, hogy azt már a megbízatásukat töltő alkotmánybírákra is alkalmazná, azaz nekik nem kellene 70 évesen leköszönniük. Ezzel párhuzamosan a feltételek között szerepeltetnék, hogy alkotmánybíróvá választásakor a jelölt nem lehet 70 évesnél idősebb.

Az Ab tavaly júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70-ről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.

Huzavona a bírák nyugdíjazása kapcsán

Az Európai Bíróság 2012. november elején közölte, szerinte a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre való leszállítása. Magyarország arra számított, hogy az Európai Bizottság eláll a keresetétől a bírák nyugdíjazásának ügyében. A luxembourgi uniós bíróság döntése hatására kénytelen volt visszavonni a törvénytervezetet.

Amennyiben elfogadják a javaslatot, úgy Szívós Mária négy, Salamon László nyolc, Pokol Béla három, Dienes-Oehm Egon nyolc évvel tovább maradhat posztján – mindannyian 2023-ig –, míg Balsai István hat évvel – 2025-ig – lehet tovább alkotmánybíró.

A kormány több ponton módosítaná a választási eljárási törvényt, egyebek mellett részletesen szabályozná a politikai reklámok közzétételét a kampányidőszakban. Az Országgyűlés honlapjára csütörtökön feltöltött – az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő – törvényjavaslat meghatározza például az országosan elérhető médiaszolgáltatás fogalmát; eszerint az minősül országos médiaszolgáltatásnak, „amely Magyarország lakosságának legalább ötven százaléka számára elérhető”.

A benyújtott törvényjavaslat szerint a szavazás napján politikai reklámot már nem lehetne közzétenni. A javaslat értelmében a médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A dokumentum szerint az országgyűlésiképviselő-választást megelőző kampányidőszakban a közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris médiaszolgáltatásában (a műsorok egyidejű megtekintését, illetve meghallgatását lehetővé tevő médiaszolgáltatás) a jogszabályban meghatározott időtartamban kötelesek közzétenni az országos listát állító jelölőszervezetek politikai reklámjait.

A pártlistát állító jelölőszervezetek politikai reklámjainak közzétételére a rendelkezésre álló időtartam 470 perc, míg a nemzetiségi listát állító jelölőszervezetek politikai reklámjainak közzétételére 130 perc. A jelölőszervezetek rendelkezésére álló időtartamot az egyes pártlisták, illetve az egyes nemzetiségi listák között egyenlő arányban kell felosztani. A jelölőszervezet rendelkezésére álló időtartamot közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban kell felosztani.

A politikai reklámot pedig a közszolgálati médiaszolgáltató a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró szolgáltatásában teszi közzé.

A közszolgálati médiaszolgáltató naponta három alkalommal, a 6 és 8, a 12 és 14, valamint a 18 és 20 óra között kezdődő idősávokban, megszakítás nélkül köteles biztosítani a politikai reklámok közzétételét. A pártlistát állító jelölőszervezetek, illetve a nemzetiségi listát állító jelölőszervezetek politikai reklámjait egymást követően kell közzétenni. A politikai reklámok megjelenési sorrendjét az esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változtatni kell.

A gyermekvédelmi törvény módosításával a kormány megteremtené a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonnyá alakításának lehetőségét. A javaslat bevezetné továbbá a befogadó szülő fogalmát, ebbe beletartozna az átmeneti gondozást biztosító helyettes szülő és a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermeket ellátó nevelőszülő, ideértve a különleges és speciális nevelőszülőt is.

A befogadó szülő fogalma a javaslat indoklása szerint életszerűen fejezi ki a helyettes szülői és a nevelőszülői tevékenység közös lényegét: a gyermek saját háztartásba történő befogadását. A befogadó szülővé válás feltételeire közös szabályok vonatkoznak.