Az örökös a hagyaték átadásakor azt a vagyont kaphatja meg, amely a tulajdonos halálának pillanatában már megvolt. – Ez az első és legfontosabb szabály – mondta a Magyar Nemzetnek a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Tóth Ádám hozzátette: a vagyon értékekből és tartozásokból is állhat.
– Ezt azért kell hangsúlyozni – folytatta –, mert az örökhagyó halála után keletkező adósság nem része a hagyatéknak. Mindebből pedig az következik, hogy a volt tulajdonos által az ingatlanra felvett kölcsönt a törlesztőrészletekkel, benne a kamatokkal együtt figyelembe kell venni, a halál beállta után kirótt büntető jellegű késedelmi kamatot viszont nem. Tóth Ádám közlése szerint van olyan pénzintézet, amely mégis megköveteli az örökösöktől, hogy – amennyiben a részleteket a hagyatéki eljárás alatt nem fizetnék – pluszköltségeket viseljenek.
A közjegyzői kamara elnöke kifejtette azt is: az örökös voltaképpen abban a pillanatban tulajdonossá válik, amint az örökhagyó meghal. A hagyatékátadó végzés csupán konstatálja, megállapítja, ki az örökös, és mit örökölt. Az eljárás résztvevői, például a családtagok ugyanakkor sokszor nem lehetnek biztosak abban, pontosan milyen vagyon birtokába jutnak. Ezért is előzi meg a hagyatéki tárgyalást az önkormányzatnál a hagyatéki leltár elkészítése.
A polgármesteri hivatal hagyatéki előadója rendszerint beszerzi a tulajdoni lapot, behívja az örökösöket, igyekszik feltérképezni, milyen vagyontárgyak tartoztak a tulajdon körébe. Általában ekkor kerül sor annak a pénzintézetnek a megkeresésére is, amely a hitel biztosítékaként jelzálogot jegyeztetett be az ingatlanra, vagy amelyről tudják, hogy kölcsönt nyújtott az örökhagyónak. A bank ilyenkor hagyatéki hitelezőnek számít, ami azt jelenti, hogy követelése áll fenn a hagyatékkal szemben. Az önkormányzatban a leltár elkészítése két-három hónapot is igénybe vehet, ezután kerül az ügy a közjegyző elé.
További részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.
