Magyarországon a média és a politika napirendjén is kiemelt figyelmet kapott a devizahitelesek helyzete. A Századvég Alapítvány szociális biztonság témakörében végzett közvélemény-kutatása szerint Magyarország lakosságának 68 százaléka támogatja a devizahitelesek megsegítése érdekében tett lépéseket, míg 30 százalék nem ért egyet azokkal.
A lakásfenntartási szolgáltatások magas árszintje Magyarországon az európai átlagnál is súlyosabb szociális problémát okozott. A kormányzat ezt felismerve döntött a rezsiköltségek csökkentése mellett. A rezsicsökkentés érdekében tett lépésekkel a magyar lakosság túlnyomó többsége, 83 százaléka egyetért, míg 16 százalék azok aránya, akik nem támogatják az intézkedést.
2013. július 1-jén lépett életbe az új Büntető Törvénykönyv (Btk.), amelyet 2012 júniusában fogadott el az Országgyűlés. Az új büntetőjogi kódex új típusú szankciókat vezetett be, súlyosabb büntetési tételeket és új büntető tényállásokat határozott meg, módosította a büntethetőség korhatárát és szigorította az elévülés szabályait. Ahogyan azt egy korábbi Századvég felmérés is megállapította, Btk. szigorításával a lakosság 87 százaléka inkább egyetért, míg azok aránya, akik a szigorítás ellen foglalnak állást, 11 százalék.
Az új büntetőjogi kódexben megmaradt parlamenti ciklus egyik legismertebb büntetőjogi szigorítása a „három csapás” (vagy „három dobás”) elve, ez a kormánypártok választási programjában is szerepelt. Ezt a Btk. szigorításánál is nagyobb arányban támogatják a megkérdezettek.
A közvélemény-kutatás tanúsága szerint a magyar lakosság 91 százaléka inkább egyetért vagy teljesen egyetért a „három csapás” elvével, és mindössze 9 százalék ellenzi. A rendőrség utcai jelenlétének növelését is hasonló mértékben támogatja a magyar társadalom. Az intézkedést a felmérés szerint szintén a lakosság 91 százaléka támogatja, míg 9 százaléka inkább nem ért egyet vele.
A hajléktalanpolitika szorosan összefügg mind a szociális biztonság, mind a közbiztonság kérdésével. A szabálysértési törvény módosítása értelmében a kijelölt közterületet vagy világörökségi területet életvitelszerű lakhatásra használók szabálysértést követnek el, melyért közérdekű munka szabható ki, és ha az elkövető annak elvégzését nem vállalja, pénzbírsággal büntethető. A felmérés szerint az állampolgárok 71 százaléka támogatja, hogy bizonyos közterületeken tiltani lehessen az életvitelszerű tartózkodást, és mindössze 27 százalék ellenzi. A budapestiek körében ennél is magasabb, 75 százalékos az intézkedés támogatottsága.
Szeptemberben az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely bevezette a szociális temetés lehetőségét. Ez az egyetlen olyan vizsgált intézkedés, melyet a Századvég kutatása szerint nem támogat a lakosság többsége. A megkérdezetteknek csak 46 százaléka válaszolta, hogy inkább egyetért vagy teljes mértékben egyetért a lépéssel.
