Több bűncselekmény – így a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás és az árdrágítás – már nem bűncselekmény, csupán szabálysértési vagy közigazgatási szankcióval sújtható.
Az új Btk.-val összefüggésben mintegy félszáz másik jogszabály is változik összesen több száz helyen, így például a büntetés-végrehajtási, a szabálysértési, a büntetőeljárási és a rendőrségi törvény. Megmaradnak a parlamenti ciklus jelentősebb büntetőjogi szigorításai, köztük a „három csapás”.
Az Országgyűlés tavaly nyáron szavazta meg az új Btk.-t: a kormányoldal támogatta, az MSZP és az LMP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik tartózkodott. Az új Btk. az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es és az 1978-as büntetőkódex után az ország negyedik büntető törvénykönyve.
A Fidesz szerint az életbe lépő új büntető törvénykönyvvel a Fidesz megalkotta Európa egyik legszigorúbb törvénykönyvét, amely nem hagyja válasz nélkül a magyar társadalmat „legjobban irritáló” bűncselekményeket, szemben a Gyurcsány–Bajnai-kormányokkal, amelyek „hagyták, hogy szabadon fosztogassák” a magyar földet, a közpénzeket, a nemzeti vagyont és az emberek tulajdonát.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója közleményében kiemeli: a kistelepüléseken gyakori betöréses lopások ellen jelentősen védi az áldozatokat a jogos önvédelem kiterjesztése, amely a jogtalan támadással szembeni védekezést teszi lehetővé. Emellett az új földtörvénnyel összhangban az új Btk. szigorúan védi a spekulációtól a magyar földet: a termőföld jogellenes megszerzése egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.
