3I/ATLAS : ismét hallatott magáról a hatalmas sebességgel távolodó csillagközi objektum

A múlt év nyarán nagy port vert fel a kozmosz mélyéről a Naprendszerbe érkezett és az átlagos üstökösöktől sok szempontból eltérően, furcsán viselkedő kozmikus objektum. Egy friss kutatás szerint a 3I/ATLAS csillagközi üstökös egy Napunkhoz nagyon hasonló ősi csillag körül alakult ki, és sok mindent elárul a bolygóképződés rejtelmeiről is.

Ismét hallatott magáról a csillagközi objektum Fotó: Futura Sciences

Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope, VLT) végzett megfigyelések adatait most tették közzé, ami alapján a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy a különleges csillagközi látogató a mi Napunknál egy jóval idősebb és alacsony fémtartalmú csillag peremvidékén alakult ki a galaxis távoli vidékén.

Rendellenes izotóparányokat mutat a csillagközi vándor

A csillagászok megmérték a szén és a nitrogén izotópos arányát a 3I/ATLAS csillagközi üstökösben. Az elemeknek különböző izotópjaik vannak, amik alapvetően önmaguknak olyan különféle változatai, amelyeknek több vagy kevesebb számú neutron található az atommagjában, miközben a magban lévő protonok száma változatlan marad. 

A  csikllagközi objektumnak igen szokatlan a kémiai összetétele is   Fotó: Michael Jäger/Gerald Rhemann/ Space.com

A szénizotópok egyik leggyakoribb fajtája a C-12, amelynek atommagjában hat proton és hat neutron található. Ezzel szemben a C -13 szénizotóp magjában már  a neutronok száma hét, miközben a protonok száma változatlanul hat. (Ennek azonban így is kell lennie, mivel ha a protonszám nagyobb vagy kisebb lenne, akkor már nem szénről, hanem egy másik elemről beszélhetnénk.) 

Hasonló a helyzet a nitrogénizotópok esetében is. 

A nitrogén atommagját hét proton építi fel, amelyek az N -14, vagy az N -15 nitrogénizotópok esetében is azonos, az eltérő neutronszám mellett.

Egy héliumatom szerkezete   Fotó: User:Yzmo  / Wikimedia Commons

 „Megmértük a szén és a nitrogén izotópos arányát ( a 3I/ATLAS üstökösben) és azt tapasztaltuk, hogy mindkettő magasabb, mint amit a Naprendszer üstököseinél látunk” – mondta Dr. Cyrielle Opitom, a tanulmány vezető szerzője és az Edinburgh-i Egyetem kutatója, akit az Ifl Science tudományos hírportál idéz.

Ezért is számít speciális objektumnak a 3I/ATLAS

A szén-13, egy igen ritka izotóp képződése az olyan csillagokhoz köthető, amelyek kémiailag egyszerűbbek a mi Napunknál. Ezek igen idős csillagok, amelyek még jóval a Nap kialakulása előtt keletkeztek. 

A 3I/ATLAS csillagközi objektumban mért nitrogén izotópos aránya pedig egyértelműen arra utal, hogy az intersztelláris üstökös nagyon távol alakult ki a központi csillagától, mivel ez az arány a csillagtól való távolság meghatározásának az egyik legjobb indikátora. „Ezek a mérési eredmények összességében azt jelentik, de legalábbis nagy valószínűséggel arra utalnak, hogy a 3I/ATLAS egy, a Napnál régebbi és a Napnál idősebb csillagból származik” – mondja a tanulmány vezető szerzője. 

A 3I/ATLAS szokatlanul korán és a Naptól még igen nagy távolságra kezdett el  fényes kómát vonni a magja köré   Fotó: International Gemini Observatory

„ Ez azonban nem azt jelenti, hogy ez egy hosszabb életű csillag, hanem csak azt, hogy korábban alakult ki a Napnál – fűzi hozzá az Edinburgh-i Egyetem szaktudósa. A mért izotóparányok jóval magasabbak, mint amit a Naprendszer üstököseinél tapasztalhatunk, 

ezért is tartozik ez a speciális csillagközi objektum külön kategóriába. 

Eddig az összes megfigyelési eredmény arra utal, hogy a 3I/ATLAS minden bizonnyal sokkal idősebb mint a Naprendszer, és ha más tanulmányoknak hinni lehet, akár a 12 milliárd évet is elérheti az életkora, vagyis kevesebb, mint kétmilliárd évvel az univerzum keletkezése után születhetett. 

A három csillagközi objektum pályáját összehasonlító ábra. A 3I/ATLAS-é a legszokatlanabb  Fotó: NASA

A jelenleg irányadó kozmológiai modell, az ősrobbanás elmélete szerint az univerzum 13,8 milliárd éve keletkezett egy szuperforró és szupersűrű gravitációs szingularitásból, a kozmikus inflációnak nevezett tágulásai folyamat során. Az újszülött univerzum csak az ősrobbanás után 380 ezer évvel később hűlt le annyira, hogy átjárhatóvá vált a fény számára. A legelső csillagvárosok az ősrobbanástól számítva mintegy 1,2 milliárd évvel később keletkeztek. Éppen ezért egy 12 milliárd év körül kozmikus objektum még az univerzum egészen korai idejéből való égitestnek számít.

A 3I/ATLAS csillagközi üstökös külön kategóriába tartozik a másik két intersztelláris objektummal, a 2017-ben felfedezett 1I/’Oumuamuával és a 2019-ben azonosított 2I/Borisov üstökössel együtt. 

A 2017-ben felfedezett Oumuamua csillagközi aszteroida művészi ábrája   Fotó: ESO/M. Kornmesser Derivative

Az első nem gázosodott ki, a második pedig túl halvány volt ahhoz, hogy az izotóparányát vizsgálhassák. A 3I/ATLAS egyedülálló ablaknak tekinthető egy másik és talán már nem is létező csillagrendszerre. Mindez azért számít nagyon izgalmasnak, mert a 3I/ATLAS vizsgálatával egy kissé betekinthetünk egy ősi és távoli rendszer ismeretlen világába is.

A Nature Astronomy csillagászati szakfolyóiratban 2026. június 22-én megjelent tanulmány itt olvasható el, angol nyelven.

Az ALMA és a James Webb űrtávcsővel elvégzett vizsgálatok azt mutatják:

• hogy a 3I/ATLAS intersztelláris üstökös az izotóp összetétele alapján,
• egy Naphoz hasonló csillag távoli peremvidékén, rendkívül hideg környezetben keletkezett,
• és  e rendszer életkora legalább a duplája a Naprendszer életkorának,
• ami miatt nagyon valószínű, hogy a 3I/ATLAS még az univerzum korai időszakából származik.