Wellmann indítványa a bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseket tárgyalja, többek között azt, hogy a devizahiteles-szerződések érvényesek-e, vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve színleltek-e, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e.
Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is, hogy amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések valamelyik fenti okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei – érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás – közül melyiket és mikor indokolt alkalmazni. Kérdés az is, hogy egy ilyen érvénytelenségi ok az egész szerződést teljesen, vagy csak részlegesen érvényteleníti-e, ahogy azt is felveti az indítvány, hogy a bankoknak miről kellett volna tájékoztatniuk pontosan az ügyfeleket, és milyen következménnyel járjon, hogy ezt elmulasztották.
Az indítvány felveti azt a kérdést is, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosításai – például a kamatmódosítás – csak akkor lett volna átlátható, ha az adós maga is ki tudja számolni, hogy a bank mikor és mekkora mértékben növelheti a kamatot, a költséget és a díjakat. Vagy elég, ha csak a lehetséges okok listáját átlátja az adós – és majd a bíróság megvizsgálja, hogy tényleg indokoltak voltak-e az emelések?
Wellmann szerint a devizahitelek mint társadalmi probléma súlyossága miatt „kiemelkedő társadalmi és igazságszolgáltatási érdekre’ hivatkozva kéri a Kúria mielőbbi állásfoglalását. A legfelsőbb ítélőszék ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a Kúria elnöke december 16-ára összehívja a kollégium ülését.
A jogegységi eljárás felszámolná a különböző bíróságokon született, egymásnak ellentmondó ítéleteket, és egységes eljárásrendhez adhat mintát. A Kúria egyébként az elmúlt hetekben beszerezte és elemezte az eddigi jogerős ítéleteket a várva várt jogegységi eljárás megindításához.
Mivel a bankok az adósokkal ellentétben minden szakmai ismerettel rendelkeztek, az igazságszolgáltatás szerint „vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük – mint a józan erkölcsi érzék diktálná – az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget?” – tette fel a kérdést Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban, hozzátéve: a kormány mielőbbi gyors állásfoglalást vár a Kúriától, hogy szabad-e a bankoknak egyoldalúan, az adósnak kedvezőtlenül módosítani a kamatot. A miniszterelnök kijelentette: bízik a gyors és igazságos állásfoglalásban, amelyhez a kormány és a bankszektor is igazodhat, mert már „tegnap is késő lett volna”. Emellett mellbevágónak nevezte, hogy a bankok kartelleztek a végtörlesztés meghirdetését követően, ezzel akadályozva az embereket abban, hogy megragadják a kormány által nyújtott segítő kezet.
