A hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó Orbán Viktor a Kossuth rádióban péntek reggel felvételről sugárzott interjúban azt mondta: miután a bankok a hitel nyújtásakor minden szakmai ismerettel rendelkeztek és erősebbek az adósoknál, „tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük – mint a józan erkölcsi érzék diktálná – az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget”.
A másik kérdés, amelyben a kormány mielőbbi gyors állásfoglalást vár, hogy szabad-e a bankoknak egyoldalúan, az adósnak kedvezőtlenül módosítani a kamatot.
Hozzátette: nem befolyásolhatja a bíróságokat, de bízik abban, hogy igazságot fognak szolgáltatni, és bízik a gyors döntésben is, mert az a véleménye, hogy már „tegnap is késő lett volna”. Ezért kéri az igazságszolgáltatást, hogy amint lehet, hozzon világos állásfoglalást, amelyhez a kormány és a bankszektor is igazodhat.
Orbán Viktor mellbevágónak nevezte, hogy a bankok – mint a Gazdasági Versenyhivatal megállapította – kartelleztek a végtörlesztés meghirdetését követően. „Így nem lehet bánni az emberekkel. Végre kigondol a kormány egy devizahiteleseket segítő megoldást, egérutat, kinyitja az ajtót, és akkor a bankok összeállnak és együttesen visszazárják” – mondta. Szerinte ez is sürgetőleg kellene, hogy hasson az igazságszolgáltatásra.
A miniszterelnök az elmúlt időszak gazdasági – növekedési, foglalkoztatási és a reálbérek alakulásáról szóló – adatait úgy értékelte: „hasítunk”, de hiba lenne elbizakodottá válni.
Újólag kiállt az egykulcsos adórendszer mellett, és azt mondta, a 2010 előtti adórendszer kis híján tönkretette az országot, most mégis „ugyanazok a gazdaságpolitikusok ugyanazt a rossz adórendszert ajánlgatják” az embereknek. „Tartsunk ki a mostani mellett, és jönni fognak az eredmények, ahogy idén is tapasztaltuk” – hangoztatta. Megemlítette azt is, hogy januártól több százezer család jár jól a gyed extra bevezetésével és a családi adókedvezmény kiterjesztésével. Egyúttal jelezte, hogy az alkotmány hosszú távra rögzítette a családi adórendszert.
A különadókról azt mondta, felelőtlenség lenne most vállalni, hogy mikor vezetik ki őket. De – hívta fel a figyelmet – ma lényegében csak a bankszektort és a monopol vagy monopóliumhoz közeli helyzetben lévő nemzetközi nagyvállalatokat sújtják a különadók, esetükben pedig indokolt a nagyobb adóterhelés.
A kormányfő egyébként Japánban tartott előadásában ismét kiállt az egy számjegyű jövedelemadó mellett.
Orbán Viktor részletesen beszámolt Japánban folytatott megbeszéléseiről, így arról, hogy szintetikus gumit gyártó vegyes vállalat létrehozásáról állapodott meg a Mol és a Japan Synthetic Rubber, az üzem Tiszaújvárosban működik majd.
Szólt arról, hogy a japánok megfontoltak, „de ha egyszer betették valahová a lábukat, ott kitartanak”, ezt mutatja, hogy magyarországi befektetéseik összege 3,5 milliárd euró, ami a kereskedelmi forgalomhoz hasonlóan tovább nőhet a következő években.
Japán – bár éppen most tárgyal egy uniós szabadkereskedelmi megállapodásról – rájött arra, hogy hiba lenne egyneműnek tekinteni Európát, ezért vannak kimondottan Közép-Európára és azon belül Magyarországra vonatkozó iparfejlesztési, kereskedelmi, beruházási elképzelései – közölte Orbán Viktor.
Beszélt a két ország gazdaságpolitikájának hasonlóságairól is. Azt mondta, „bajtársias hangulatban” tárgyalt Abe Sinzó japán miniszterelnökkel, akivel egyetértettek abban, hogy a világ a válság elmúltával nem lesz ugyanolyan, mint korábban, ezért érdemes a válságot okozó módszereket, elveket újakra cserélni, még ha olykor meglepetést, idegességet váltanak is ki.
Magyarország érdekelt az Európai Unió sikerében, mert a külföldön értékesített magyar áruk 75-80 százalékát ma uniós tagállamok piacain adják el. Azonban több lábon kell állni, és a kormány célja, hogy 2018-ra a jelenlegi 11-12 százalékról 33 százalékra növelje az Európán kívülre irányuló export arányát. Ez ambiciózus, de reális cél – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor egy előadásában arról is beszélt, Magyarország euróövezeti csatlakozásáról nem években, hanem évtizedben vagy évtizedekben kell gondolkodni. Most azt mondta, ez megegyezik a lengyel állásponttal, Lengyelország a nyáron jelentette be, hogy egy évtizedig nem aktuális az eurócsatlakozás, Csehországban pedig nem is beszélnek erről.
