Kilenc évre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának elnökévé választotta Karas Monikát az Országgyűlés. A parlament az erről szóló döntést 248 szavazattal 43 ellenében, 2 tartózkodás mellett hozta meg. Karas Monika megválasztását a kormánypártok támogatták, a Jobbik- és az LMP-frakció nemmel voksolt, a szocialisták nem vettek részt a szavazásban. Karas Monika ezután letette hivatali esküjét.
Karas Monikát a miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök augusztus 19-ei hatállyal nevezte ki az NMHH elnökének. Ezzel automatikusan a médiatanács elnökjelöltje lett.
A képviselők módosították a temetkezésről szóló törvényt, és ezzel bevezették a szociális temetést. Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését 233 igen szavazattal 71 ellenében, 2 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők.
Szociális temetésnél a hozzátartozót nem terhelik költségek, az állam ingyenesen biztosít sírhelyet és koporsót vagy urnát, gondoskodik a holttest hűtéséről, szállításáról. A hozzátartozó azt vállalja, hogy ő vagy akit felkér, közreműködik az elhunyt temetésre előkészítésében (mosdatásában, felöltöztetésében), a sír kiásásában és visszahantolásában, a koporsó vagy az urna szállításában a temetőn belül, továbbá a sírba helyezésben vagy az urnaelhelyezésben. A szociális temetést az elhunyt hozzátartozói kérhetik az önkormányzattól 2014. január 1-jétől.
A vallási közösségeket, a kampányhirdetéseket, a bírósági ügyáthelyezések kérdését, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletének a Magyar Nemzeti Bankra ruházását is tartalmazza az alaptörvény ötödik módosítása, amely által az igazságügyi tárca államtitkára szerint nyugvópontra juthatnak az alaptörvénnyel kapcsolatos viták. A változtatásokról szóló vitát hétfő este kezdte meg a Ház.
Répássy Róbert az expozéjában közölte: az előterjesztő a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság, valamint az Alkotmánybíróság egyes állásfoglalásainak figyelembevételével készítette el a módosítás újabb változatát. Mint mondta, kampányhirdetést a változtatások értelmében már nemcsak a közszolgálati médiumok tehetnek közzé, hanem – ingyenesen – a kereskedelmi csatornák is.
A javaslat a vallási közösségeket érintően elsősorban terminológiai változásokat hajt végre, amely nem érinti a teológiai értelemben vett egyházi önmeghatározást, csupán a közösségi célok megvalósítására tekintettel az állam és az egyház együttműködését – mondta. Az együttműködés a résztvevő egyházaknak többletjogosítványokat eredményez, amelynek alapját a módosítás teremti meg.
Beszámolt arról is, hogy a változtatás megszüntetné a bírósági ügyáthelyezéseket, és a jövőben az Alkotmánybíróságnak 30 helyett 90 napja lesz arra, hogy határozzon a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban – mondta.
Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka felszólalását azzal kezdte, hogy a módosítás nem az alkotmányozó eredeti szándékának változását jelzi, hanem a nemzetközi támadások és viták lezárása miatt szükséges. A képviselő a módosításról azt mondta, kisebb korrekcióknak tekinthető, és a lényegi tartalmat nem érinti. Megjegyezte, hogy kompromisszumkészség esetleges hiánya miatt 2014 tavasza után elhanyagolható lehet az esélye az újabb módosításoknak. Kiemelte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével kapcsolatos kisebb korrekciót, a politikai reklámmal kapcsolatban pedig közölte: minden médium számára lehetővé teszik az ilyen hirdetések ingyenes közzé tételét.
Hozzáfűzte a további módosításokat sorolva, hogy hosszabb időt biztosítanak utólagos normakontrollra akkor, ha bíró kezdeményezi az eljárást, illetve megszüntetik a bírósági ügyáthelyezés lehetőségét. Utóbbiról szólva a képviselő hozzátette, bár az unió még ideiglenesen sem fogadja el, több uniós országban is működik a rendszer.
A szocialista Bárándy Gergely szerint egészen addig vitatkozni fognak ebben a témában, amíg nem sikerül egy olyan konszenzusos alkotmányt, vagy módosító javaslatokat elfogadni, amelyek nem csak egy párt értékrendjét tartalmazzák. Bárándy Gergely üdvözölte, hogy megszűnik az ügyek áthelyezése, és, hogy az Országos Bírói Tanács bekerül az alaptörvénybe.
Ezt követően Rubovszky György (KDNP) biztosította frakciója támogatásáról a kormányt, hangsúlyozva, a kereszténydemokraták várhatóan nem nyújtanak be módosító javaslatot a kabinet előterjesztéséhez.
Schiffer András, az újraalakult LMP-frakció vezetője felszólalásában az alaptörvény módosítására utalva azt javasolta, foglalják jogszabályba, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvényeket öt éven belül ne lehessen alkotmányba foglalni.
