Az Európai Bizottság még egy pontban kérte az alaptörvény módosítását, mégpedig a kampányszabályozással kapcsolatban – idézte fel a kormánypárti politikus, megerősítve ugyanakkor, hogy a kormányoldal úgy döntött: nem veszik ki a politikai hirdetéseket érintő korlátozások alól az európai parlamenti választási kampányokat.
Ezzel összefüggésben idézte az Emberi Jogok Európai Bíróságának az Egyesült Királyság ellen indult eljárásban hozott áprilisi ítéletét, amely éppen a fizetett politikai hirdetésekkel volt kapcsolatos, és rögzítette: összeegyeztethető az európai standardokkal a politikai reklámok tagállami korlátozása. A bíróság az emberi jogok európai egyezményével összhangban állónak mondta ki a brit szabályozást, amely a negyedik alkotmánymódosításon alapuló magyar rendelkezéshez hasonló, és egyértelművé tette, hogy ez a modell hozzájárulhat a politikai verseny kiegyenlítését célzó egyenlő feltételek biztosításához – fejtette ki.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott: „a létező viták ellenére a kormány továbbra is kompromisszumra törekszik az Európai Bizottsággal. A módosítást nem kezeljük politikai presztízskérdésként, ha az unió jogrendjén kívül a módosítás a magyar nemzeti érdekkel is összhangban áll”. Hangsúlyozta, tekintettel arra is, hogy a kritikák nem a negyedik alkotmánymódosítás legfontosabb pontjait érintik, „a nemzeti érdeket a bizottsággal való megegyezés szolgálja”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Fidesz örülne, ha a baloldali ellenzék nem az EU-t képviselné Magyarországon, hanem Magyarországot az Európai Unióban. Kevesebb lenne az országgal szembeni kettős mérce is, ha a balliberális oldal a kormány, nem pedig az ország ellenzékeként viselkedne – mondta a fideszes képviselő.
