A vallási közösségekről és az Országos Bírói Tanácsról szóló rendelkezéseket, valamint a politikai hirdetések kampányidőszakok idejére vonatkozó szabályait is beterjeszti az Országgyűlésnek a kormány az ötödik alaptörvény-módosítás részeként pénteken – jelentette be Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. Az államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: a kereskedelmi televíziók és rádiók ingyenesen közölhetik a pártok hirdetéseit a kampányban.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár közölte: a kabinet a júniusban beterjesztett alkotmánymódosítást pénteken új változatban nyújtja be az Országgyűlésnek. A parlament szeptemberben tárgyalhat és dönthet róla, a jogszabály október 1-jén léphet hatályba.
A kormány terve szerint kampányhirdetéseket nem csak a közmédia sugározhat majd, a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyen közölhetik a pártreklámokat. Az államtitkár hangsúlyozta, a médiumok dönthetnek úgy, hogy nem sugároznak politikai hirdetéseket a választási kampányban, ha viszont engedélyezik őket, nem válogathatnak a pártok között. A nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon továbbra is korlátozás nélkül hirdethetnek a pártok.
Az alaptörvénybe újonnan kerülhetnek be a vallási közösségekről szóló rendelkezések. Így az alkotmány kimondaná, hogy az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából – sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő – vallási közösségeket hozhatnak létre, továbbá hogy a vallási közösségek önállók, az államtól különváltan működnek, de a közösségi célok érdekében együttműködhetnek vele. Az együttműködésről a vallási közösség kérelmére a parlament dönt, az együttműködésben részt vevő közösségek bevett egyháznak minősülnek, és sajátos jogosultságokkal rendelkeznek – ismertette a tervezett alkotmányos szabályozást az államtitkár.
Répássy Róbert hangsúlyozta: az alkotmány – összhangban az egyházügyi törvény nyári módosításával – úgy rendelkezik majd, hogy a parlament nem a vallási közösségek elismeréséről dönt, hanem a bevett egyházakéról.
Nem változik a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács jogállása, de szabályozása ugyancsak alaptörvényi szintű lesz.
Répássy Róbert arról is beszélt, hogy az ötödik alkotmánymódosítás a negyedik részleges korrekciója, amely válaszol az európai bírálatokra. Elmondta: a kormány meg akarja szüntetni azokat a látszólagos jogi problémákat, amelyek ürügyként szolgálhattak a Magyarország elleni támadásokhoz.
Egy kérdésre válaszolva közölte, bár az Európai Bizottság még nem adta írásba, az egyeztetések során nem emelt kifogást az ellen, hogy a médiumok ingyen közöljék a pártok kampányhirdetéseit, csak azt sérelmezte, hogy eltérő szabályok vonatkoznának az országgyűlési és az európai parlamenti választásokra. Ez azonban megszűnik, egységes lesz a szabályozás – fűzte hozzá.
Az ötödik alkotmánymódosítás reagálás a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság bírálataira, valamint az Orbán Viktor miniszterelnök és Paczolay Péter alkotmánybírósági (Ab-) elnök közötti megbeszélés eredménye – mondta el még júniusban Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő. Az Európai Bizottság három témakörben fogalmazott meg úgynevezett adminisztratív leveleket a magyar kormánynak, kérve az alaptörvény módosítását – az ügyről bővebben ide kattintva olvashat.
