Balog Zoltán szerint politikai, társadalmi, jogi, etikai, valamint gyakorlati megoldásokat egyaránt keresni kell annak érdekében, hogy a felnövekvő generációk ne váljanak kiszolgáltatottá, transzparenssé és ilyen módon manipulálhatóvá a virtuális világ által akár a munka, akár a fogyasztás világában.
A miniszter az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet rendezvényén emlékeztetett a szeptembertől három évfolyamon bevezetett Nemzeti alaptanterv azon elemére, amely kiemelten kezeli a médiatudatosságot, ennek tematikáját ezért minden tantárgyba beépítette. A tantervben hangsúlyosan van jelen a többi között a média szerepe, a nyilvánosság, a reklámok, a médiában megjelenő tematizáció vagy az ott tapasztalt leegyszerűsítés veszélye is – mondta.
A média, a digitális forradalom az egész életünket átalakítja – figyelmeztetett Balog Zoltán, aki azért ítélte fontosnak a szabályozást, hogy „ne legyünk digitális alattvalók”, ugyanakkor úgy vélekedett: a tudatos médiahasználatot a nevelésen keresztül kell elérni a fiataloknál.
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának tagja arról számolt be, hogyan járulhat hozzá a médiaműveltség növeléséhez a hatóság és a szabályozás. A médiatanács tagja három célt említett: a kultúra támogatását, a demokrácia szolgálatát, valamint a média által okozott sérelmek elkerülését.
A szakember a szabályozásnál sokkal fontosabbnak nevezte az oktatás eszközét, hozzátette ugyanakkor, hogy az állam a piaci szereplők nélkül nem érheti el a médiaműveltség fejlődését.
Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap leköszönő vezérigazgatója a funkcionális és a digitális analfabetizmusról szólva azt mondta: előbbi terjedéséhez jelentős mértékben hozzájárulhat a digitális média terjedése, ugyanakkor a lemaradáshoz hozzájárul a digitális eszközökhöz való hozzáférés hiánya is.
