„Debrecen úgy küldte fiataljait a világba, hogy külföldi tanulmányútjáról ki-ki siessen vissza, a hazának szüksége van rá” – emlékeztetett Áder János az egykori kollégiumi diákok életére, hozzátéve: a debreceni diákok századokon át így hozták haza a legkorszerűbb európai gondolatokat, eszméket, eredményeket, „így maradtak hűségesek, így virágoztatták fel Magyarországot”.
Áder Debrecenben felkereste azt az orvoscsoportot is, amelynek tagjai 92 napig kezeltek egy agyhalott kismamát. Az államfő gratulált a világszenzációt jelentő beavatkozáshoz, amelyet megfogalmazása szerint együttesen jellemzett „a szakmai bravúr, több orvosi szakma összefogása az életért, a fantasztikus csapatmunka”.
„Csak a tananyag volt szentség előttem s a biblia, tehát Isten meg a Tudás szava” – idézte az államfő Szabó Lőrincet, és utalt arra, hogy néhány perccel korábban ő maga is a Református Kollégium diákjának érezte magát, amikor az iskolatörténeti kiállításon végigment az öreg padok között. „Úgy éreztem, hogy a kollégium mind a 475 esztendeje ott van velem, és várja, hogy megírjam a leckét. Pedig volt, aki súgjon: Csokonai, Fazekas, Kölcsey, Arany, Ady és Móricz szavát véltem hallani a körülöttem lévő padokból. És a többiekét, akiknek a tananyag volt szentség [ ] s a biblia" – fogalmazott Áder, majd a kollégium mostani diákjaihoz fordulva kijelentette: nekik sem volt könnyebb, mint a mai diákoknak.
A Debreceni Református Kollégiumba járó nagy elődök épp olyan tizenéves fiatalok voltak, mint a mai diákok. „Ugyanannyi félelemmel, aggodalommal, megfelelni vágyással, ugyanannyi lázadással és dacos rákérdezéssel a szívükben tanultak és imádkoztak az ódon falak közt, mely nekik is alma materük volt, mint a mai fiataloknak. Mégis, rajtuk és a velük együtt tanuló nemzedékek tagjain múlott, hogy Debrecen az ország szellemi központjainak sorába emelkedett” – mondta a köztársasági elnök. „Az iskola felemelte a várost, a város pedig nagy szerepet vállalt a nemzet felemelkedésében.”
Áder János szerint „Debrecen megmutatta, hogy önmagában sem a korlát, sem a szabadság nem elég. Mert kell a gondolat szabadsága, és kell az erkölcs korlátozó ereje is. Debrecen megmutatta, hogy nem kell választani az erős hagyomány és az újító szemlélet között. Mert újat építeni is csak szilárd alapokra lehet. [ ] Debrecen megmutatta, hogy nincs ellentét a védő oltalom és a lázadás között. Mert legszentebb harcainkban csak akkor múlhatjuk felül a világot, ha előbb győzni tudunk legbelül, önmagunk felett. [ ] A kollégium olyan műveltséget adott, amellyel a kapun kilépő minden fiatal saját maga megtalálhatta az értéket, a nemest, az igazat.”















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!