„Debrecen úgy küldte fiataljait a világba, hogy külföldi tanulmányútjáról ki-ki siessen vissza, a hazának szüksége van rá” – emlékeztetett Áder János az egykori kollégiumi diákok életére, hozzátéve: a debreceni diákok századokon át így hozták haza a legkorszerűbb európai gondolatokat, eszméket, eredményeket, „így maradtak hűségesek, így virágoztatták fel Magyarországot”.
Áder Debrecenben felkereste azt az orvoscsoportot is, amelynek tagjai 92 napig kezeltek egy agyhalott kismamát. Az államfő gratulált a világszenzációt jelentő beavatkozáshoz, amelyet megfogalmazása szerint együttesen jellemzett „a szakmai bravúr, több orvosi szakma összefogása az életért, a fantasztikus csapatmunka”.
„Csak a tananyag volt szentség előttem s a biblia, tehát Isten meg a Tudás szava” – idézte az államfő Szabó Lőrincet, és utalt arra, hogy néhány perccel korábban ő maga is a Református Kollégium diákjának érezte magát, amikor az iskolatörténeti kiállításon végigment az öreg padok között. „Úgy éreztem, hogy a kollégium mind a 475 esztendeje ott van velem, és várja, hogy megírjam a leckét. Pedig volt, aki súgjon: Csokonai, Fazekas, Kölcsey, Arany, Ady és Móricz szavát véltem hallani a körülöttem lévő padokból. És a többiekét, akiknek a tananyag volt szentség [ ] s a biblia" – fogalmazott Áder, majd a kollégium mostani diákjaihoz fordulva kijelentette: nekik sem volt könnyebb, mint a mai diákoknak.
A Debreceni Református Kollégiumba járó nagy elődök épp olyan tizenéves fiatalok voltak, mint a mai diákok. „Ugyanannyi félelemmel, aggodalommal, megfelelni vágyással, ugyanannyi lázadással és dacos rákérdezéssel a szívükben tanultak és imádkoztak az ódon falak közt, mely nekik is alma materük volt, mint a mai fiataloknak. Mégis, rajtuk és a velük együtt tanuló nemzedékek tagjain múlott, hogy Debrecen az ország szellemi központjainak sorába emelkedett” – mondta a köztársasági elnök. „Az iskola felemelte a várost, a város pedig nagy szerepet vállalt a nemzet felemelkedésében.”
Áder János szerint „Debrecen megmutatta, hogy önmagában sem a korlát, sem a szabadság nem elég. Mert kell a gondolat szabadsága, és kell az erkölcs korlátozó ereje is. Debrecen megmutatta, hogy nem kell választani az erős hagyomány és az újító szemlélet között. Mert újat építeni is csak szilárd alapokra lehet. [ ] Debrecen megmutatta, hogy nincs ellentét a védő oltalom és a lázadás között. Mert legszentebb harcainkban csak akkor múlhatjuk felül a világot, ha előbb győzni tudunk legbelül, önmagunk felett. [ ] A kollégium olyan műveltséget adott, amellyel a kapun kilépő minden fiatal saját maga megtalálhatta az értéket, a nemest, az igazat.”
A fiatalokhoz szólva az államfő megemlítette, hogy a tudás kútját valójában hét forrás – a kíváncsiság, a megismerés, a megértés, a tehetség, a szorgalom, a kitartás és a teljesítmény – táplálja. A most 475 éves kollégium valójában erre a hét forrásra épült, mondta, hozzátéve: „azt, hogy ezek kiapadhatatlan források legyenek, itt, Debrecenben a hit ereje is biztosítja. A hit, amely ott lakozik mindannyiunkban. Mert minden tudás csak a lélek erkölcsi erejével válhat teljessé, hasznossá, példaadóvá, jövőbe mutatóvá.”
„A mostani emlékév abban nyeri el igazi értelmét, ha életörömöt, ösztönzést és többletenergiát ad mindennapjainkhoz. A Debreceni Református Kollégium olyan helye a világnak, ahol nem az ünnepi szép szavak teszik méltóvá az emlékezést, hanem a mindennapokban itt születő teljesítmény – mondta az elnök. – Ennél nagyobb és nemesebb közösségformáló erő nincs, és ez az erő itt munkál évszázadok óta. A Debreceni Református Kollégium teljesítményét évszázadok nemesítették és formálták olyanná, ami a 475 éves intézmény előtt ma is és holnap is nyitva tartja a jövő kapuját.”
Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője a betegeskedő Bölcskei Gusztáv püspök nevében köszöntötte a kollégium jubileumi évét lezáró zenés karácsonyi istentisztelet résztvevőit. A karácsony a találkozások ünnepe: Isten és ember, ember és ember találkozásának ünnepe, az örökkévalóság találkozása a mulandósággal – mondta. A főjegyző ezt követően egy gerundiummal, egykori tűzoltó botjának másolatával, a debreceni kollégiumi diákok ősi jelképével ajándékozta meg a köztársasági elnököt.
A nagytemplomi zenés istentisztelet egyben a 275 éve alapított Kollégiumi Kántus jubileumi évének nyitánya is volt. Ebből az alkalomból mutatták be Orbán György 1989-ben komponált Karácsonyi oratóriumát a Kollégiumi Kántus és a Kodály Filharmonikusok részvételével.