Nem értenek egyet a delegáltak számában

Eltérő állásponton van a BKV igazgatósági elnöke és a városüzemeltetési főpolgármester-helyettes.

Várszegi Gyula, a BKV igazgatóságának elnöke hétfőn azt közölte az MTI-vel: az az „abszurd helyzet” állhat elő azzal, hogy a BKV igazgatóságában a Budapesti Közlekedési Központ vezető munkatársai vannak többségben, a BKK saját magával is szerződést köthet. A Budapest portálon is olvasható álláspontja szerint ezek összeférhetetlen tisztségek, ugyanaz az ember nem képviselhet egyszerre ellenérdekű feleket.

Az igazgatósági elnök véleménye szerint ez a körülmény akadályozza, hogy a BKV igazgatósága „felelősen lássa el a társaság törvényben előírt feladatát”. Mint írta, külső szervezési és jogi szakértők is erre jutottak, és vizsgálatuk eredményéről tájékoztatta a főváros illetékes munkatársait is. Várszegi Gyula szerint ennek következménye, hogy a BKK decemberben kinevezett, jogász végzettségű tagja, Szegvári Péter „az anomália felszámolását indítványozta”. A BKV igazgatósági elnöke jelezte: a társaság igazgatóságában maga is változást javasol.

György István hétfőn nyílt levélben súlyos tévedésnek nevezte az összeférhetetlenségre vonatkozó kijelentéseket. Szavai szerint mindez arról tanúskodik, hogy Várszegi Gyula „vagy nem tudja ( ), vagy nem akar tudomást venni” arról: európai uniós és hazai jogszabályok szabályozzák a BKV és a megrendelő BKK közötti jogviszonyt, többi között azt, hogy az igazgatóságban a BKK-s delegáltak legyenek többségben.

A főpolgármester-helyettes megjegyezte: nem tartja szerencsésnek, ha „köztisztviselők és gazdasági társasági tisztségviselők nyilatkozatdömpingje árasztja el és tájékoztatja félre a sajtó útján a közvéleményt”. Kifejtette: a BKK befolyása a BKV felett nem társasági vagy egyéni személyi ambíciók következtében, hanem „az Európai Unió rendeletében leírt, kötelezően alkalmazandó szabályok” miatt jött létre.

György István a területtel foglalkozó szakértőkre hivatkozva hangsúlyozta: ha nem feleltetik meg a jogszabályoknak a fővárosi közlekedési cégek struktúráját, és nincs biztosítva, hogy a BKK-nak közvetlen költségkontrollja legyen a BKV felett, akkor az uniós szervek tiltott állami támogatást állapíthatnak meg a BKV-nak adott forrásokkal kapcsolatban. Ez visszafizetési kötelezettséget, továbbá a BKV csődjének kockázatát és 11 ezer munkahely veszélyeztetését jelentené – tette hozzá.

A városüzemeltetési főpolgármester-helyettes kitért arra is: a közös feladatok elvégzéséhez leginkább nyugalomra lenne szükség, de úgy tűnik, az igazgatósági elnök „valamilyen érdektől vezéreltetve abban érdekelt, hogy ez a nyugalmi állapot ne következzen be”. Arra kérte Várszegi Gyulát, hogy folytassa eredményes munkáját a BKV igazgatóságában, és „ne a nyugalmatlanság állapotát fenntartani kívánók táborához csatlakozzon”.

Szegvári Péter, a BKK nemrég kinevezett igazgatósági tagja csütörtökön javasolt személyi változásokat a BKV igazgatóságában, indítványáról nem hoztak határozatot. Az Index akkor arról írt, hogy Szegvári Péter azt kezdeményezte: a BKV igazgatóságából hívják vissza a BKK által jelölt tagokat.