A Margitszigeten misézik Erdő Péter

Erdő Péter bíboros ünnepi szentmisét mutat be Árpád-házi Szent Margit emléknapjához kapcsolódóan.

WL
2014. 01. 17. 5:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense elmondta, az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is remélhetőleg sok száz zarándok megy el a szentmisére, amelyen a szent királylány közbenjárását kérik a nemzetért. Az utóbbi három és fél évtizedben hagyománnyá vált, hogy a magyar prímás minden januárban szentmisét mutat be a margitszigeti romoknál a Margit-naphoz legközelebb eső vasárnapon. Az első ilyen szentmisét Lékai László bíboros mutatta be a magyar szentek évében, 1979. január 21-én – jegyezte meg.

Utalt arra: Szent Margit ünnepén, a fővárosi Lehel téri templom búcsúja alkalmából szombat este ismét színpadra viszik a Szent Margit életét bemutató Égő áldozat című zenés színjátékot. A darab szerzője Strbik László, rendezője Miklós László, a Margitos Ifjúsági Énekkar vezetője. A főbb szerepekben Csikota Ágnes (Margit) és Formanek Katalin (gyermek Margit) látható. Harminc évvel a zenés színjáték premierje után az ősbemutatón részt vevő ifjak gyermekei, a következő generáció, Várnai Péter plébános támogatásával viszik újra színre a darabot.

Szent Margit rövid életének nagy részét a később róla elnevezett szigeten élte le a 13. században. Akkoriban volt ott egy háza a premontrei rendnek, kolostora a domonkos és a ferences szerzeteseknek, zárdája pedig a dominikánus apácáknak. Ennek a virágzó egyházi életnek a török hódítás vetett véget a 16. században, az apácák utódai pedig a törökök kiverése után telepedtek vissza a szigetre. Szent Margit valószínűsített sírjára 1971-ben márvány emléktáblát helyeztek el.

A katolikus egyház január 18-án ünnepli Árpád-házi Szent Margit halálának (katolikus megfogalmazás szerint: égi születésnapjának) évfordulóját. Margit a szülei, IV. Béla király (1235–1270) és Laszkarisz Mária királyné döntése nyomán került kolostorba, ők a tatároktól elszenvedett muhi vereség után (1241) megszületendő gyermeküket „az ország javáért Istennek ajánlották” – áll az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hivatalának közleményében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.