A kúriai döntés annak ellenére született, hogy az Alkotmánybíróság decemberben megsemmisítette a bírósági ügyáthelyezés intézményét. A végzés szerint az Alkotmánybíróság határozata – amely visszamenőlegesen megállapította, hogy alkotmányellenes az a jogszabály, amely az Országos Bírói Hivatal elnökének biztosította az ügyáthelyezés lehetőségét – valójában nem érintette a korábban, az akkor hatályos jogszabályok alapján történt kijelölések érvényességét – írta a nol.hu.
Sándor Géza az MTI-nek elmondta: a végzés és az iratok hétfő délután érkeztek meg a törvényszékre. Az ügyet várhatóan ugyanaz a bíró tárgyalja, aki korábban, és a következő tárgyalási napot május végére, június elejére tűzik ki – tette hozzá.
A sukorói telekcsere ügyében indított büntetőper 2013. január 7-én kezdődött a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az OBH elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. A Szolnoki Törvényszék azonban – figyelemmel az Alkotmánybíróság nem sokkal korábban megszületett határozatára – december 18-án illetékességének hiányát állapította meg, és áttette az ügyet a Fővárosi Törvényszékre. Utóbbi azonban januárban szintén illetékességének hiányát állapította meg, és az iratokat felterjesztette a Kúriához illetékes bíróság kijelölése végett. Fellebbezés után a Fővárosi Ítélőtábla azt mondta ki, hogy az iratokat a Szolnoki Törvényszéknek kellett volna közvetlenül a Kúriához felterjesztenie.
Az ítélőtábla állásfoglalása szerint a Fővárosi Törvényszék az OBH elnökének jogerős határozata folytán az ügy intézéséből eleve kizárt bíróságnak tekintendő, ahová emiatt az ügy áttétele nem lehetséges.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2012 nyarán emelt vádat Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen.
Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F. Zsoltot egy külföldi befektetői csoportnak a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházásával kapcsolatban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolják. Ezt a KNYF szerint Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, Császy Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követte el. V. Bálintot kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolják. A vád szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
