Újra kell gondolni az árvízi védekezést

Az egyre emelkedő árhullámok miatt szükség van az új fejlesztésekre.

WL
2014. 04. 29. 13:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Láng István a szakmai tanácskozás előtt az újságíróknak nyilatkozva kifejtette: az 1970-es években mért legnagyobb vízállásoktól az utóbbi években jóval magasabb árhullámok vonultak le a folyókon, s a kutatói modellezések szerint további vízszintemelkedések várhatók.

Az árvízvédelmi rendszer fejlesztését ennek megfelelően újra kell gondolni – hangoztatta –, folytatni kell a gátak megerősítését, a vésztározók építését, sőt elengedhetetlenül szükséges a nagyvízi folyómedrek rendezése is.

Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője a konferencián kiemelte: az ukrán társszervezettel közösen, svájci támogatással már elvégezték a Tisza és mellékfolyóinak vízhozam-modellezését. Az eddigi legnagyobb vízállásokat 60-190 centiméterrel meghaladó vízszintek várhatók a térségben.

Hangsúlyozta, hogy ehhez igazodó fejlesztéseket határoztak meg, a töltéserősítések mellett sík- és hegyvidéki tározókat építenek és terveznek a határon innen és túl, illetve korszerűsítik, bővítik a riasztó- és mérőállomások magyar–ukrán közös hálózatát. Az árvízvédelmi infrastruktúrát pedig megújítják.

A térségben novemberre készül el a 17 milliárd forintból épülő Szamos–Kraszna-közi árapasztó tározó, amely 51 négyzetkilométeres lesz és 126 millió köbméter víz befogadására alkalmas. Igénybevételével a Szamos vízszintjét 60-80, míg a Tiszáét Vásárosnaménynál 30-40 centiméterrel lehet majd csökkenteni árvíz idején.

Megkezdődött a beregi árapasztó tározó építése is, amelynek költsége 33 milliárd forint, s 2015-ben adják majd át. A 60 négyzetkilométeres tározó a Tisza vízszintjét Tivadar és Záhony között 40-80 centiméterrel csökkentheti árhullámok vonulásakor.

Vinnai Győző, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kormánymegbízottja, védelmi bizottságának elnöke, a térség Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselője a konferencia résztvevőit köszöntő beszédében arról szólt, hogy az új árvízi szintek meghatározása és az arra épülő fejlesztések különösen fontosak Magyarország számára. Hazánk lakosságának egyötöde, mintegy kétmillió ember árvizektől veszélyeztetett területen – 628 településen, köztük 60 városban – él. Ehhez hasonló veszélyeztetettsége csak Hollandiának van Európában – tette hozzá.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.