Újra kell gondolni az árvízi védekezést

Az egyre emelkedő árhullámok miatt szükség van az új fejlesztésekre.

WL
2014. 04. 29. 13:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Láng István a szakmai tanácskozás előtt az újságíróknak nyilatkozva kifejtette: az 1970-es években mért legnagyobb vízállásoktól az utóbbi években jóval magasabb árhullámok vonultak le a folyókon, s a kutatói modellezések szerint további vízszintemelkedések várhatók.

Az árvízvédelmi rendszer fejlesztését ennek megfelelően újra kell gondolni – hangoztatta –, folytatni kell a gátak megerősítését, a vésztározók építését, sőt elengedhetetlenül szükséges a nagyvízi folyómedrek rendezése is.

Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője a konferencián kiemelte: az ukrán társszervezettel közösen, svájci támogatással már elvégezték a Tisza és mellékfolyóinak vízhozam-modellezését. Az eddigi legnagyobb vízállásokat 60-190 centiméterrel meghaladó vízszintek várhatók a térségben.

Hangsúlyozta, hogy ehhez igazodó fejlesztéseket határoztak meg, a töltéserősítések mellett sík- és hegyvidéki tározókat építenek és terveznek a határon innen és túl, illetve korszerűsítik, bővítik a riasztó- és mérőállomások magyar–ukrán közös hálózatát. Az árvízvédelmi infrastruktúrát pedig megújítják.

A térségben novemberre készül el a 17 milliárd forintból épülő Szamos–Kraszna-közi árapasztó tározó, amely 51 négyzetkilométeres lesz és 126 millió köbméter víz befogadására alkalmas. Igénybevételével a Szamos vízszintjét 60-80, míg a Tiszáét Vásárosnaménynál 30-40 centiméterrel lehet majd csökkenteni árvíz idején.

Megkezdődött a beregi árapasztó tározó építése is, amelynek költsége 33 milliárd forint, s 2015-ben adják majd át. A 60 négyzetkilométeres tározó a Tisza vízszintjét Tivadar és Záhony között 40-80 centiméterrel csökkentheti árhullámok vonulásakor.

Vinnai Győző, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kormánymegbízottja, védelmi bizottságának elnöke, a térség Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselője a konferencia résztvevőit köszöntő beszédében arról szólt, hogy az új árvízi szintek meghatározása és az arra épülő fejlesztések különösen fontosak Magyarország számára. Hazánk lakosságának egyötöde, mintegy kétmillió ember árvizektől veszélyeztetett területen – 628 településen, köztük 60 városban – él. Ehhez hasonló veszélyeztetettsége csak Hollandiának van Európában – tette hozzá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.