A strasbourgi bíróság elsőfokú ítéletében elmarasztalta Magyarországot a felülvizsgálat lehetőségét kizáró – tényleges – életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt. A bíróság az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében megállapította, hogy a későbbi szabadlábra helyezés eshetőségét kizáró ítélet magalázó bánásmódnak minősül és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait.
A súlyos, emberellenes bűncselekményeket elkövetőknek egy életre a börtönben a helyük – olvasható a Fidesz közleményében. Kiemelték: a tényleges életfogytiglan a magyar emberek döntő többségének akaratával került az alaptörvénybe. 2011-ben, az alkotmányozást előkészítő nemzeti konzultáción ugyanis a magyarok 94 százaléka támogatta a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés lehetőségét.
A magyar emberek akaratát semmibe véve azonban a tényleges életfogytiglan ellen is támadást indítottak Brüsszelben a szocialisták európai parlamenti képviselői, Tabajdi Csaba és Göncz Kinga javaslatára – írták.
Hozzátették: a vasárnapi európai parlamenti választás azért is fontos, hogy olyan európai parlamenti képviselőket küldjenek Brüsszelbe, akik meg fogják védeni a tényleges életfogytiglant és ki fognak állni a magyarok döntése mellett.
A magyar kormány a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben továbbra is ragaszkodni fog a tényleges életfogytiglani büntetéshez – mondta a Hír TV Magyarország élőben című műsorában az Országgyűlés alelnöke. Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarországon az elnöki kegyelem lehetősége mindenki számára adott. Vagyis elviekben akár a tényleges életfogytiglanra ítélt személy is szabadulhat a büntetés végrehajtása alól.
Orbán Viktor miniszterelnök 2011. március 26-án azzal indokolta a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés beccikkelyezését az alaptörvénybe, hogy az új alkotmányról szóló konzultáción a válaszadók 90 százaléka támogatta azt. „Az embereknek fontos, hogy mi lesz Magyarország jövője” – jelentette ki Orbán. A miniszterelnök a mintegy 920 ezer visszaküldött kérdőív alapján tett a parlamentben módosító indítványokat a készülő alkotmány szövegéhez.
