Árvíz: fokozódik a helyzet

Hazánkban több mint 260 kilométeren van árvízvédelmi készültség. Fokozódik a helyzet a Duna romániai szakaszán is.

Jelenleg 263 kilométeren van árvízvédelmi készültség a folyókon – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hétfőn az MTI-vel. Budapestnél az előrejelzések szerint nem kell a rakpartokat lezárni. A tájékoztató szerint az elmúlt napokban kialakult árhullám a Dunán Nagymaros térségében tetőzik, az elsőfokú készültség szintje alatti vízállással. Az árhullám tetőzése a folyón lejjebb várhatóan csak Bajánál és Mohácsnál közelíti meg az első fok szintjét, Budapestnél az első fok szintje alatti lesz a tetőzés, a rakpartokat előreláthatólag nem kell lezárni.

A Duna vízszintjének emelkedése miatt a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) magas vízi üzemmódra állt át, lezárták a mélyebben fekvő csapadékvíz-csatornákat, és felkészültek az árvízi üzemmódra – tudatta hétfőn közleményben az FCSM az MTI-vel.

A szakemberek 12 ponton zárták el a víz útját, és ellenőrizték a zárószerkezetek biztonságos működését. A készültség ideje alatt érkező csapadék elvezetését szivattyúk biztosítják. Egyelőre három átemelő árvízi üzemet indítottak el – közölte a FCSM. Közel 320 kilométeren van árvízvédelmi készültség a folyókon – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság vasárnap délelőtt.

Győrben már húsz centit apadt a Rába, a hét végéig pedig a térség folyóinak vízgyűjtő területein nem várható számottevő csapadék – közölte az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hétfőn az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint a következő napokban tartós lehet a Duna szintcsökkenése az Esztergom és Rajka közötti szakaszon, a Rábán pedig lassú apadás tapasztalható. Vág térségében azonban a Répce újabb árhulláma miatt emelkedik a folyó szintje.

A Répcén levonuló árhullám miatt Rábakecölnél és Répcelaknál reggel nyolc órától elsőről másodfokúra emelték a készültséget, ugyanakkor a Duna apadása miatt Vének és Dunaszentpál, illetve Dunaszentpál és Dunaremete között megszűnt az elsőfokú készültség. A kapuvár-hansági szakaszon ugyanakkor este hat órától elsőről másodfokúra emelték a belvízvédelmi készültség szintjét.

Az utóbbi napok sok csapadéka a Hernádon a harmadfokot meghaladó, a Sajón a másodfok szintjét elérő árhullámok kialakulását eredményezte. Elsőfokú készültség van a Duna Szigetközi szakaszán, a Marcalon és a Sajó mentén egy-egy területen.

A Hernádon a tetőzés Gesztelynél hétfő éjszaka, kedd hajnalban következik be, a harmadfok szintje fölött. A folyó már tetőzött Hidasnémetinél, a harmadfokú készültségi szintet azonban várhatóan még másfél napig fent kell tartani a lassú apadás miatt.

A tájékoztatás szerint a Lajtán jelentős árhullám vonul le. A vízügyi szakemberek számításai szerint az érkező árhullám Mosonmagyaróvárnál a harmadfokú készültséget meghaladó szinten fog tetőzni a kedd kora reggeli órákban. A Lajta vízszintje reggel Mosonmagyaróvárnál 271 centiméter volt, ami fél méterrel haladta meg a harmadfokú készültség szintjét. A folyó itt a késő esti órákban, 280-300 centiméterrel tetőzhet. A folyó mentén zajló védekezéshez 34 embert vezényeltek át vasárnap a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóságtól.

A katasztrófavédelem Győr-Moson-Sopron megyei szóvivője arról tájékoztatott: nyúlgát épül a Lajta mentén Hegyeshalom és az országhatár között. Ruskáné Takács Anita közlése szerint egy kilométer hosszan, félszázan építik a gátat vízügyi szakemberek irányítása mellett. Az intézkedésre a mezőgazdasági területek védelme érdekében van szükség, lakott területeket nem veszélyeztet a folyó, amely a regionális vízügyi igazgatóság korábbi tájékoztatása szerint a harmadfokú készültségét meghaladó vízszinttel tetőzhet kedden.

A legfrissebb meteorológiai előrejelzéseket idézve azt írták, hogy az elkövetkező napokban várhatóan egyre melegebb, többnyire száraz levegő érkezik a Kárpát-medencébe, és bár hétfőn még több helyen előfordulhatnak záporok, további jelentős csapadék nem várható a Duna vízgyűjtő területén.

A Duna vízszintjének emelkedése miatt a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) magas vízi üzemmódra állt át, lezárták a mélyebben fekvő csapadékvíz-csatornákat, és felkészültek az árvízi üzemmódra – tudatta hétfőn közleményben az FCSM az MTI-vel. A szakemberek 12 ponton zárták el a víz útját, és ellenőrizték a zárószerkezetek biztonságos működését. A készültség ideje alatt érkező csapadék elvezetését szivattyúk biztosítják. Egyelőre három átemelő árvízi üzemet indítottak el – közölte a FCSM.

Közel 320 kilométeren van árvízvédelmi készültség a folyókon – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság vasárnap délelőtt. A tájékoztató szerint harmadfokú készültség a Hernád mentén van, a folyó már tetőzött Hidasnémetinél, ezt a készültségi szintet azonban várhatóan még másfél napig fent kell tartani a lassú apadás miatt.

Árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Duna romániai szakaszán. A hatóságok reményei szerint a gátak képesek lesznek ellenállni a következő napokban várhatóan növekvő vízhozamnak.

Victor Ponta miniszterelnök vezetésével hétfőn Bukarestben ülést tartott az árvízvédelmi operatív törzs. A tanácskozáson bejelentették, hogy a folyam romániai szakaszán a következő napokban másodpercenként 13 500 köbméteres vízhozamra számítanak, ami azt jelenti, hogy a gátak magasságát nem haladja meg a vízállás. A hatóságok szerint kockázat a gátak ellenálló képességével kapcsolatban áll fenn.

Továbbra is kritikus az árvíz helyzet Horvátország keleti részén, 15 ezer ember kényszerült otthona elhagyására, egy ember meghalt, kettőt eltűntnek nyilvánítottak – írta a Jutarnji list hétfőn internetes oldalán.

A kimenekített embereket sportcsarnokokban, iskolákban és magánházakban helyezték el. A kimenekítés továbbra is folyamatos, de gondot okoznak azok, akik a figyelmeztetések ellenére sem hajlandók elhagyni lakhelyüket.

Továbbra is válságos a helyzet Bródnál (Slavonski Brod), ahol az egyik városrészből 715 embert menekítettek ki. Hrvatska Kostajnica városközpontja még mindig víz alatt van, ott az áradás óriási károkat okozott – írja a Jutarnji list.

Nem javasolja az utazást Bosznia-Hercegovinába az áradások miatt kialakult kaotikus közlekedési viszonyok miatt a Külügyminisztérium. A konzuli szolgálat hétfőn honlapján közölte: Magyarország felől, északi irányból közúton a Gradiska határátkelőnél átkelve, az E-661-es úton Banja Lukáig, majd tovább az M-4-es úton Knezevo (Skender Vakuf)-Turbe-Travnik- Zenica útvonalon haladva lehet elérni Szarajevót. A főváros továbbra is Mostar irányából közelíthető meg és hagyható el a legkönnyebben. Az M-14/1 úton lévő Szlavonski Brod-i határátkelő működik, viszont az M-17-es út Dobojnál és Maglajnál továbbra is le van zárva. A samaci és a Zsupanje-Orasje határátkelő sem működik.

Az esőzések miatt a talaj mindenhol átázott, ezért bárhol történhetnek komoly földcsuszamlások, sziklaomlások, amelyek lehetetlenné tehetik a továbbhaladást és jelentős balesetveszélyt okozhatnak. A szakemberek ezért nem ajánlják a boszniai utazásokat, véleményük szerint szerdára normalizálódhat a helyzet. Mindezek miatt a konzuli szolgálat azt javasolja, hogy azok, akiknek nem elengedhetetlen az utazás Boszniába, most ne induljanak útnak.
A boszniai közlekedési helyzetről további információk találhatók a www.bihamk.ba weboldalon.

Az Ökumenikus Segélyszervezet hétfőn a Szarajevó közeli Vogosca településen hajt végre segélyakciót, ahol mintegy 300 főt telepítettek ki. Az otthonukat elvesztett családok nagy részét ideiglenesen egy közeli, még el nem készült hotelben szállásolták el. A segélyszervezet helyi partnerével, a Merhamet Sarajevóval együttműködve lepedőket, alsóneműket, ruhákat és étkezéshez szükséges konyhai eszközöket ad át a kitelepítetteknek – közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel.

Bosznia-Hercegovina hegyvidékein nemcsak az elmúlt időszakban lezúdult példátlan vízmennyiség, hanem az esőzések nyomán kialakult földcsuszamlások is jelentős rombolást végeztek. Csak Szarajevó kantonban sok száz ház sérült meg és vált lakhatatlanná, illetve a földeken lévő termés is elpusztult. Mivel számos ingatlan életveszélyes állapotú, így a területet a rendőrség lezárta és a lakókat ideiglenes szállásokon helyezték el.

A magyar segélyszervezettel évtizedes együttműködésben dolgozó szarajevói székhelyű partnerszervezet munkatársai a gyorssegélyezésen túl – a vízszint apadásával – megkezdik egy hosszabb távú nemzetközi segélyprogram előkészítését. A tervezett segélyprogram megvalósítása szoros együttműködésben fog történni a genfi székhelyű ACT Alliance világszövetséggel, amely több mint 100 ország egyházi hátterű segélyszervezeteitől gyűjt forrásokat a helyszínen dolgozó szervezetek munkájának támogatására.

Az Ökumenikus Segélyszervezet segélyakcióját a 1353-as adományvonal hívásával 250 forinttal lehet támogatni.

Katasztrofálisnak nevezte a szerbiai árvízhelyzetet Aleksandar Vucic Belgrádban, szerinte ezer éve nem volt ekkora ár a térségben – jelentette vasárnap Markovics Annamária, az MTI tudósítója. A szerb kormányfő közlése szerint a Belgrádtól 30 kilométerre fekvő Obrenovacban a legsúlyosabb a helyzet, ott vasárnapig 12 holttestet találtak. A hatóságok szerint katasztrofális a helyzet Bosznia-Hercegovinában is.