Ebben volt nagyon sikeres a magyar uniós politika

Hazánk tízéves EU-tagságát elemezték a Magyar Külügyi Intézetben, a kép meglehetősen összetett, a jövő is bizonytalan.

Az intézményekkel túl sokat foglalkoztunk az elmúlt években, de az európai kultúra erre épült az elmúlt évszázadokban: ha valami probléma van, akkor a döntéshozók mindig erre a területre lépnek – hívta fel a figyelmet a politikus. Martonyi úgy látja, az intézményeket belső feszültségek feszítik, így például az Európai Bizottság esetében arról beszélnek, hogy politikai testületté kell alakulnia, azonban a külügyminiszter ezt nem tartja jó ötletnek. „További kockázatokat válthat ki, ha politizálódik a szakmai bizottság, nem lenne jó, ha pártpolitikai töltetű viták merülnének fel a testületben.”

Martonyi szerint nem az a fő kérdés, hogy föderális vagy pedig konföderális-e az unió, hanem a lényeg az, hogy mit integráljunk tovább, vagy éppen hol lépjünk vissza. Azt is el kell érni, hogy a törésvonalak ne legyenek túlságosan mélyek, de a külső geopolitikai kényszerek egyszerűen összeszorítják a tagállamokat a jövőben is – tette hozzá. Ukrajna kapcsán úgy vélekedett, hogy az már évtizedek óta velünk van, de hazánk érdeke továbbra is az erős és független Kijev.

A külügyminiszter a közelgő európai parlamenti választások kapcsán arról beszélt, örömteli, hogy a mostani kampányban erőteljesen jelen vannak az uniós témák. Szerinte kedvező az is, hogy a térségbeli országok közül az előrejelzések szerint Magyarországon lehet a legmagasabb a részvétel. Martonyi bízik benne, hogy a határon túli magyarság is aktívan vesz majd részt, így a magyar képviselet aránya növekedhet a következő ciklusban. „Ezen magyarok egyrészt növelhetik az Európai Néppárt, valamint a magyar részvétel súlyát az uniós testületben.”

Az unió és a csatlakozó országok számára az utóbbi tíz év pozitív volt, de természetesen a kép nem rózsaszínű – mondta el Szűcs Tamás. Az EU hazai delegációjának a vezetője szerint Magyarország újra visszatért abba az európai családi körbe, amelyhez mindig is tartozott, a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb térségéhez csatlakoztunk. „Nem a fejünk fölött döntenek, hanem mi is beleszólhatunk abba, hogy merre haladjon Európa.” 2004 óta hazánk az egyik legnagyobb haszonélvezője a kohéziós és strukturális alapoknak, így a kutyawellnesst és a szegedi lézerközpontot egy szintre hozni finoman szólva is aránytévesztés – tette hozzá.

Szűcs úgy látja, a magyar gazdák jövedelme a hatszorosára növekedett az elmúlt időszakban, de a mindenkori kormányzat felelőssége, hogy ezen forrásokat hogyan használják fel. „Tagadhatatlan, hogy az összkép az eredmények ellenére meglehetősen vegyes, mivel a régiós versenytársaink lényegesen nagyobb bővülést tudtak felmutatni 2004-et követően, mint Magyarország.” A szakember szerint az uniós csatlakozást 2004-ig széles körű konszenzus övezte, de az utóbbi időben ez megbomlott.

Tízéves tagságunk túlnyomó részét egy válságos időszakban töltöttük el, bár mostanra stabilizálódott a helyzet, de az alapvető problémák nem oldódtak meg a közösségen belül – hangsúlyozta Ódor Bálint, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. A következő években a gazdaságpolitikák összehangolásának a kérdése kerül majd napirendre, de erre szükség lesz a versenyképességi különbségek csökkentése miatt – tette hozzá. Az uniós integráció egyirányú folyamat, nem lehet visszalépni, mert az hanyatláshoz vezethet – mutatott rá a szakember.

Ódor úgy látja, nem csak belülről, hanem globálisan kell szemlélni az EU-t, mivel világszinten nézve egyre kisebb a részaránya a közösségnek a gazdasági teljesítményből. A nyugati típusú demokráciák közötti együttműködés a jövőben még nagyobb jelentőséggel fog bírni, főleg ha a mostani ukrajnai válság eseményeit nézzük. „Komoly eredményeket sikerült elérnie a magyar Európa-politikának, így például a 2011-es elnökség lebonyolítása révén növekedett a befolyásunk.” Sikerült kilépnie hazánknak a túlzottdeficit-eljárás alól, a következő uniós költségvetés terén is jó pozícióba kerültünk – sorolta az eredményeket a helyettes államtitkár.