Ebben volt nagyon sikeres a magyar uniós politika

Hazánk tízéves EU-tagságát elemezték a Magyar Külügyi Intézetben, a kép meglehetősen összetett, a jövő is bizonytalan.

A rendszerváltoztatás egyik központi tényezője volt, hogy Magyarország minél előbb, és minél teljesebb körben csatlakozzon az európai integrációs folyamathoz – mondta el Martonyi János. Személyes emlékei közül felidézte, hogy 1990 júliusában Antall József miniszterelnökkel együtt találkozott a bizottság akkori vezetőjével, amikor leszögezték a minél gyorsabb csatlakozás szükségességét. A tárgyalások az első Orbán-kormány idején gyorsultak föl, így a tartalmi akadályok akkor elhárultak – tette hozzá. A külügyminiszter szerint a 2004-es csatlakozási dátum összességében reális volt, de voltak elemzők akkor is, akik szerint előbb, míg mások szerint később kellett volna belépnünk az EU-ba.

„Elemzői előrejelzések szerint a következő tíz évben is folytatódni fog az a szerves fejlődés az EU-ban, mint ami eddig történt, amibe belefér az előrelépés egyes területeken, de visszalépés is lehet bizonyos szakpolitikákban.” A külügyminiszter úgy látja, az unió egy nagyon erős érték- és érdekközösség is egyben, az utóbbi hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy ezen kettő elem szinergiája nem engedi szétszakítani az integrációt. A történelem nem ért véget, amit az utóbbi hónapok eseményei világosan mutatnak – tette hozzá.

Martonyi rámutatott arra, hogy az EU egy politikai vállalkozás, ami szintén amellett szól, hogy ez a folyamat tovább fog menni. A minőségi ugrást az kizárja, hogy nagyon erős érdekellentétek vannak a közösségen belül, ráadásul olyan ellenhatást váltana ki, ami a szétrobbanás felé hatna – utalt a külügyminiszter az Európai Egyesült Államok tervére. „Az EU egyben fog maradni, de egy többsebességes integráció körvonalai egyre erősebbek, mivel a tagállamok közötti eltéréseket kezelni kell, ami nem feltétlenül a gazdasági viszonyokat jelenti, hanem az értékek szintjét.”

A Külügyminisztérium első embere rávilágított arra, hogy többek között a szabályozás szintjét vissza kell szorítani, ráadásul erre fogadókészség is van a bizottság részéről. Martonyi felhívta a figyelmet arra, hogy a geopolitikai helyzet átalakulása egy erőteljesebb közös kül- és belpolitikát kell, hogy generáljon, persze ennek konkrét lépései nem ismertek – tette hozzá. „A közös energiapolitika mindig ott volt az uniós politikák között, csak néha elfelejtkeztek róla, de most időszerűbb, mint valaha.”

Az intézményekkel túl sokat foglalkoztunk az elmúlt években, de az európai kultúra erre épült az elmúlt évszázadokban: ha valami probléma van, akkor a döntéshozók mindig erre a területre lépnek – hívta fel a figyelmet a politikus. Martonyi úgy látja, az intézményeket belső feszültségek feszítik, így például az Európai Bizottság esetében arról beszélnek, hogy politikai testületté kell alakulnia, azonban a külügyminiszter ezt nem tartja jó ötletnek. „További kockázatokat válthat ki, ha politizálódik a szakmai bizottság, nem lenne jó, ha pártpolitikai töltetű viták merülnének fel a testületben.”

Martonyi szerint nem az a fő kérdés, hogy föderális vagy pedig konföderális-e az unió, hanem a lényeg az, hogy mit integráljunk tovább, vagy éppen hol lépjünk vissza. Azt is el kell érni, hogy a törésvonalak ne legyenek túlságosan mélyek, de a külső geopolitikai kényszerek egyszerűen összeszorítják a tagállamokat a jövőben is – tette hozzá. Ukrajna kapcsán úgy vélekedett, hogy az már évtizedek óta velünk van, de hazánk érdeke továbbra is az erős és független Kijev.

A külügyminiszter a közelgő európai parlamenti választások kapcsán arról beszélt, örömteli, hogy a mostani kampányban erőteljesen jelen vannak az uniós témák. Szerinte kedvező az is, hogy a térségbeli országok közül az előrejelzések szerint Magyarországon lehet a legmagasabb a részvétel. Martonyi bízik benne, hogy a határon túli magyarság is aktívan vesz majd részt, így a magyar képviselet aránya növekedhet a következő ciklusban. „Ezen magyarok egyrészt növelhetik az Európai Néppárt, valamint a magyar részvétel súlyát az uniós testületben.”

Az unió és a csatlakozó országok számára az utóbbi tíz év pozitív volt, de természetesen a kép nem rózsaszínű – mondta el Szűcs Tamás. Az EU hazai delegációjának a vezetője szerint Magyarország újra visszatért abba az európai családi körbe, amelyhez mindig is tartozott, a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb térségéhez csatlakoztunk. „Nem a fejünk fölött döntenek, hanem mi is beleszólhatunk abba, hogy merre haladjon Európa.” 2004 óta hazánk az egyik legnagyobb haszonélvezője a kohéziós és strukturális alapoknak, így a kutyawellnesst és a szegedi lézerközpontot egy szintre hozni finoman szólva is aránytévesztés – tette hozzá.

Szűcs úgy látja, a magyar gazdák jövedelme a hatszorosára növekedett az elmúlt időszakban, de a mindenkori kormányzat felelőssége, hogy ezen forrásokat hogyan használják fel. „Tagadhatatlan, hogy az összkép az eredmények ellenére meglehetősen vegyes, mivel a régiós versenytársaink lényegesen nagyobb bővülést tudtak felmutatni 2004-et követően, mint Magyarország.” A szakember szerint az uniós csatlakozást 2004-ig széles körű konszenzus övezte, de az utóbbi időben ez megbomlott.

Tízéves tagságunk túlnyomó részét egy válságos időszakban töltöttük el, bár mostanra stabilizálódott a helyzet, de az alapvető problémák nem oldódtak meg a közösségen belül – hangsúlyozta Ódor Bálint, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. A következő években a gazdaságpolitikák összehangolásának a kérdése kerül majd napirendre, de erre szükség lesz a versenyképességi különbségek csökkentése miatt – tette hozzá. Az uniós integráció egyirányú folyamat, nem lehet visszalépni, mert az hanyatláshoz vezethet – mutatott rá a szakember.

Ódor úgy látja, nem csak belülről, hanem globálisan kell szemlélni az EU-t, mivel világszinten nézve egyre kisebb a részaránya a közösségnek a gazdasági teljesítményből. A nyugati típusú demokráciák közötti együttműködés a jövőben még nagyobb jelentőséggel fog bírni, főleg ha a mostani ukrajnai válság eseményeit nézzük. „Komoly eredményeket sikerült elérnie a magyar Európa-politikának, így például a 2011-es elnökség lebonyolítása révén növekedett a befolyásunk.” Sikerült kilépnie hazánknak a túlzottdeficit-eljárás alól, a következő uniós költségvetés terén is jó pozícióba kerültünk – sorolta az eredményeket a helyettes államtitkár.