Harrach Péter a Fidesz–KDNP kampánygyűlésén mintegy száz érdeklődő előtt hangoztatta: a magyar érdekek védelmét nem lehet a baloldalra bízni, de „a másik szélsőségre” sem, mert ők oly mértékig euroszkeptikusak, hogy az unióból való kilépést is fontolgatják.
A politikus szerint „a baloldali szélsőség” – amellyel összefüggésben a DK-t és Bajnai Gordont említette – mindig kritika nélkül elfogadja a külső irányítást, a jobboldali szélsőség pedig egyértelműen a távolodást szorgalmazza az EU-tól. „Mi abban hiszünk, hogy az európai népek képesek az uniót úgy működtetni, hogy az mindenkinek a javát szolgálja, ugyanakkor változásokra van szükség, ezért dolgozunk” – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy az Európai Parlamentben meg kell védeni a magyarországi rezsicsökkentést és az új földtörvényt. A külhoni magyarokért való kiállás alapján határon túli magyar szervezetek képviselői is rajta vannak a Fidesz és a KDNP közös listáján, amelyen a KDNP a saját kvótájára szerepelteti Tőkés Lászlót – mondta.
Harrach Péter szerint az ázsiai és az iszlám kultúrák „elhúznak mellettünk”, az iszlám világban demográfiai robbanás van, Ázsia színes és feltörekvő népei igazolják annak a kultúrának az életrevalóságát – fejtette ki. Mint mondta, Európában „sorvad” a lakosság, a kontinens környezetében lévő iszlám országok lakossága ötven év múlva jelentősen túlszárnyalja az európai népességet. Sejthető, hogy az európai vákuum honnan fog beszívni bevándorlókat, és nehéz megállítani ezt a folyamatot – jegyezte meg.
Schöpflin György, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőjelöltje egyebek között arról beszélt, hogy az EP csaknem 300 tagú néppárti képviselőcsoportja valószínűleg nem fogja tudni megtartani létszámát, „ha minden jól megy”, 200-230 tagú lesz a frakció; a szocialisták többen lesznek, a liberálisok visszaesnek – jósolta.
A politikus, aki tíz éve az Európai Parlament tagja, úgy fogalmazott: a „közép, ami a normális európai életet képviseli, szorítás alá kerül jobb- és baloldalról egyaránt”. Azt is hangsúlyozta, hogy feladatának tartja a nyugati magyarság képviseletét, hiszen Nyugat-Európában jelenleg 300-400 ezer magyar él.
Az ukrán válsággal kapcsolatban megjegyezte: ez a legsúlyosabb európai válság 1945 óta. Ha nincs erőteljes fellépés Oroszországgal szemben, továbbterjeszkedik, és magát a demokráciát veszélyezteti. Az európai uniós rendszer a legsikeresebb nemzetközi rendszer, amely valaha volt is Európában, ha van konfliktus, van megoldási mechanizmus is. Ezt veszélyezteti, hogy az oroszok „széttépték a helsinki záróokmányt és az 1994-es budapesti memorandumot, amelyben Oroszország garantálta Ukrajna határait” – mutatott rá.
A Babits Mihály Kulturális Központban rendezett kampánygyűlésen Horváth István, Szekszárd fideszes országgyűlési képviselője egyebek között arról beszélt: a Krím félszigeti orosz fellépés megítélése Magyarországon vegyes, hiszen felvetődik a Felvidék, a Vajdaság, Erdély kérdése. „Mi is aláírtunk egy szerződést, és szívesen eltépnénk” – mondta.
Schöpflin György erre reagálva megjegyezte: az oroszok azért kerültek többségbe a Krím félszigeten, mert az eredeti tatár lakosságot elűzték, ez már a 17–18. században elkezdődött, 1944-ben pedig az egész lakosságot deportálták. A krími tatárok csak az ukrán függetlenség után települtek vissza, a Krím tehát „nem ősi orosz föld, hanem gyarmat; nem egészen ugyanaz a helyzet, mint Erdély vagy a Felvidék esetében” – mondta.
