Az ukrán válsággal kapcsolatban megjegyezte: ez a legsúlyosabb európai válság 1945 óta. Ha nincs erőteljes fellépés Oroszországgal szemben, továbbterjeszkedik, és magát a demokráciát veszélyezteti. Az európai uniós rendszer a legsikeresebb nemzetközi rendszer, amely valaha volt is Európában, ha van konfliktus, van megoldási mechanizmus is. Ezt veszélyezteti, hogy az oroszok „széttépték a helsinki záróokmányt és az 1994-es budapesti memorandumot, amelyben Oroszország garantálta Ukrajna határait” – mutatott rá.
A Babits Mihály Kulturális Központban rendezett kampánygyűlésen Horváth István, Szekszárd fideszes országgyűlési képviselője egyebek között arról beszélt: a Krím félszigeti orosz fellépés megítélése Magyarországon vegyes, hiszen felvetődik a Felvidék, a Vajdaság, Erdély kérdése. „Mi is aláírtunk egy szerződést, és szívesen eltépnénk” – mondta.
Schöpflin György erre reagálva megjegyezte: az oroszok azért kerültek többségbe a Krím félszigeten, mert az eredeti tatár lakosságot elűzték, ez már a 17–18. században elkezdődött, 1944-ben pedig az egész lakosságot deportálták. A krími tatárok csak az ukrán függetlenség után települtek vissza, a Krím tehát „nem ősi orosz föld, hanem gyarmat; nem egészen ugyanaz a helyzet, mint Erdély vagy a Felvidék esetében” – mondta.
