A zsinagóga épülete emlékeztet a hajdani zalaegerszegi zsidó közösség szerepére a város életében, de egyben jelzi a közösség veszteségét is. A meggyújtott gyertyák hatmillió-hatszázezer zsidó áldozatért égnek – mondta a helyi hitközség elnöke. Siklósi Vilmos beszéde közben a kivetítőn a Jobbiknak az áprilisi országgyűlési választáson Zala megyében elért szavazati aránya volt látható.
A hitközségi elnök azt mondta: a zalaegerszegi zsidóságot megkérdezték a holokauszt-emlékév rendezvényeiről, a város közparkjában emlékművet állítottak a zsidó áldozatoknak, konferencián mutatták be a zsidóság életét a betelepülésüktől napjainkig, történetükről a közeljövőben könyv jelenik meg. Botfán Hüvös József (Hirschel Salamon) zsidó földesúrnak emelnek emléktáblát, akit, bár katolizált, agyonvertek a téglagyárban – emlékeztetett Siklósi Vilmos.
A megemlékezést követően Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) felavatta az emlékhelyet az egykori zsinagógában. Hangsúlyozta, hogy az emlékhely csak összefogással jöhetett létre. Felidézte, hogy a 18. században néhány zsidó család érkezett Zalaegerszegre. A közösség hamar megerősödött, 1920-ban már 1800 zsidó család élt a városban. Több szervezetet hoztak létre, aktívan részt vettek a város életében, de a vészkorszakot sokan nem élték túl.
A helyi zsidó hitközség és a Béke-Shalom Baráti Társaság munkájának köszönhetően ma újra van zsidó élet Zalaegerszegen. Csak egymás kölcsönös megbecsülése vezethet el a békés együttéléshez – mutatott rá Gyutai Csaba.
Az emlékhely vitrinjeiben zsidó jelképek láthatók, érintőképernyő segítségével a látogatók megismerhetik a zalaegerszegi zsidóság történetét. A kerámia járólapot Zalaegerszeg térképe borítja, amely a zsidó emlékhelyekre hívja fel a figyelmet. A tárlat különlegessége a zsidó embereket ábrázoló tükör, amely az előtte állók körvonalait is visszatükrözi.
A gyásznapon koszorút helyeztek el a gettó és a roma holokauszt áldozatainak emléktábláinál, és megemlékezést tartottak az izraelita temetőben.
Zalaegerszegen 1944 áprilisában kezdődött el a zsidó lakosok összeírása, május elején pedig létrehozták a gettókat. 3209 embert tartottak fogva, a deportáltakat szállító vonatok május végén indultak el a haláltáborok felé. Június végén kiürültek az egerszegi gettók, a deportáltak és a munkaszolgálatra elhurcoltak közül 1200-an soha nem térhettek vissza.
