Répás Zsuzsanna az Erdélyi és felvidéki magyar érdekképviselet az Európai Parlamentben címmel pénteken a fővárosban rendezett konferencián beszélt erről. A helyettes államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán elmondott köszöntőjében rámutatott: közel 600 ezer új magyar állampolgár van, és a magyar kormány másként tud kiállni az ő érdekeiért is.
Azt mondta, az elmúlt években nagyon megerősödtek azok a szálak, amelyek a külhoni közösségeket és embereket Magyarországhoz kötik, és ezzel más, új érdek-képviseleti lehetőségek nyílnak az unióban is. A munkát ugyanakkor csak összefogással és folyamatos párbeszéd mellett lehet végezni, az együttműködés a nemzetpolitika alapelve – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, kijelentve: nem lehet úgy nemzetpolitikát csinálni, hogy Budapestről, egy íróasztal mellett találják ki, mire van szükségük a külhoniaknak. Fontosnak tartotta, a jövőben az unióban jobban figyeljenek oda az őshonos kisebbségek jogaira, és ehhez a magyar képviselők megtalálják partnereiket.
Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja EP-képviselője azt mondta: egyetlen népet, nemzetet, nemzettöredéket sem lehet kívülről megmenteni. Ha egy közösség nem hisz magában és a jövőjében, akkor nagy baj van – fogalmazott, hozzátéve: ez a Felvidéken négy-öt éve, a pártszakadás óta kardinális kérdés; a vegyes párti filozófia azóta megmutatta igazi arcát, és a felvidéki magyar társadalom egyre nagyobb részének válik világossá, nem ez a jövőbe vezető út.
Az volt a kérdés, tudnak-e új energiát adni a nemzeti megmaradás ügyének – mondta a felvidéki magyar politikus, hozzátéve: az elmúlt három választás ezt visszaigazolta. Ugyanakkor a köztársaságielnök-választásnál legalább két százalékkal jobb eredményre számítottak a magyar jelölt esetében, akinek sikerében valószínűleg nem bíztak annyira a polgárok. Ezt mutatja szerinte, hogy a második fordulóban a Fico elleni szavazás 16-18 százalékkal több magyar választópolgárt mozgósított.
Az is kérdés volt – folytatta Csáky Pál –, hogy a nemzeti politizálás gondolatát sikerül-e stabilizálni, de úgy látta, ez sikerült. Nem arról van szó, hogy két párt és személyiségek vetélkednek, hanem két világlátás és filozófia vetélkedéséről – utalt Csáky Pál a Híd-Smerre, majd kiemelte: mindent elkövet, hogy méltóképpen képviselje a felvidéki magyarságot az EP-ben.
Jelezte, hogy a régiófejlesztési problémákra és az uniós források leosztására kiemelten szeretne figyelni, a dél-szlovákiai fejlesztések kérdését pedig kész európai üggyé is tenni, ha nem történik változás abban, hogy nem jutnak források erre a területre. Európai kezdeményezést indítanának, hogy kisebbségi jogok kerüljenek be az alapdokumentumokba – mondta.
Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője arról beszélt, hogy nem voltak kényszerhelyzetben, hogy egyezkedjenek politikai ellenfeleikkel. Hozzátette, ahol volt kapcsolattartás az emberekkel, ott a magyar részvétel is nagyobb volt.
A közel 15 százalékkal kisebb részvételi arány annak köszönhető, hogy nem sokat változott az erdélyi magyarság egyéni és közösségi helyzete – vélte Sógor Csaba, hozzátéve: az idei választáson hozták az országos átlagot. A románság elnökválasztási előjátéknak tekintette az EP-kampányt, és az RMDSZ volt az egyetlen politikai alakulat, amely európai témákat hozott – jelentette ki.
Sógor Csaba kitért arra: a legfontosabb feladat, hogy a kisebbségi kérdést állandóan napirenden tartsák, e nélkül nem lesz nyugalom és béke Európában. Brüsszelben az apró lépések politikáját lehet folytatni, és minden lehetőséget ki kell használni – értékelte. Megjegyezte, hogy 3,46 százaléknyi a magyar képviselők aránya az EP-ben.
