„Azt gondoljuk, hogy most már minden érv elhangzott a nyilvánosság előtt is” – indokolta a jövő heti tárgyalásra tett javaslatukat a politikus. „Mi ezeket az érveket tisztelettel hallgatjuk, de megjegyzem, hogy kísértetiesen hasonló a helyzet ahhoz, mint amikor a bankadót vezettük be, a bankok akkor pontosan ugyanígy érveltek” – mondta a reklámadó-javaslattal kapcsolatos bírálatokról Rogán.
Szerinte azonban az áprilisi országgyűlési választáson az emberek ítéletet mondtak arról, hogy a közteherviselést ki kell terjeszteni azokra a szektorokra, ahol jelentős nyereségek keletkeznek, márpedig a reklámpiac szereplői közül sokan nagy nyereséget könyvelnek el. Közölte, arra nem tudnak tekintettel lenni, hogy a jelentős profittal rendelkezők mellett vannak veszteséges vállalatok is, „a közteherviselés elve mindenkire vonatkozik, ahogy a munkavállalónak személyi jövedelemadót kell fizetnie, úgy a jövőben a reklámpiac szereplőinek reklámadót”.
A frakcióvezető elképzelhetőnek tart bizonyos módosításokat a parlament előtt fekvő reklámadó-javaslatban, ezekről a képviselőcsoport keddi ülésén tárgyalnak majd, de hangsúlyozta: jelentős változtatásokat nem tartana célszerűnek, mert L. Simon László egyéni képviselői előterjesztése szerinte koherens, abban „legfeljebb kisebb korrekciók képzelhetők el”. Egyértelművé tette: „a vitának nem az a tárgya, hogy legyen vagy ne legyen reklámadó, hanem az a kérdés, hogyan legyen”.
Arra a felvetésre, hogy csütörtökön több tucatnyi médium tiltakozik a reklámadó ellen, Rogán úgy reagált: mindenkinek megvan a joga a véleménynyilvánításhoz, de ezt nyomásgyakorlásnak, a politikai szereplők zsarolásának tartja, amire nem lesznek tekintettel.
Már több mint hetven magyarországi tévé- és rádiócsatorna, illetve újság és netes felület csatlakozott a reklámadó bevezetése elleni tiltakozáshoz. Csütörtökön a Hír Televízió képernyője is elsötétül egy időre – ezzel tiltakozva az egész kommunikációs iparágat sújtó tervezett adó ellen. A Magyar Reklámszövetség felhívásához az MNO is csatlakozott.
A reklámszövetség elnöke szerint ugyan a reklámadó állami bevétele várhatóan hétmilliárd forint lenne, a bevezetése középtávon 30-40 milliárd forintos kárt okozna a gazdaságnak. A reklámok drágulásával csökkenne a hirdetők száma is, emiatt pedig koncertek, fesztiválok, színházi előadások maradhatnak el, drágulhat a mozijegy, a médiában pedig több ezer ember állása kerülhet veszélybe.
Ismert, hogy az egész médiaszakma tiltakozik a reklámadó bevezetése ellen. Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója portálunknak hétfőn elmondta: egy ekkora nagyságrendű adó kigazdálkodásához kénytelenek lesznek radikálisan csökkenteni a hazai tartalom-előállítást, ami munkahelyek megszűnésével is járhat.
Ennek kapcsán Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke arra is rámutatott, hogy a reklámozás ilyen szintű megadóztatása nemcsak a nagy kereskedelmi televíziókat hozza nehéz helyzetbe, hanem a kisebb vállalkozásokat is, végső soron pedig az egész magyar gazdaságra káros hatással lehet.
Az MRSZ tiltakozó akcióra hívta fel az összes médiumot, ehhez portálunk, a Magyar Nemzet, a Hír TV, és a Lánchíd Rádió is csatlakozott.
Ismert, nagy a bizonytalanság a reklámadó körül, amit jól bizonyít, hogy a törvényjavaslatot benyújtó L. Simon László a Kossuth rádióban június 3-án reggel tovább ötletelt, miközben csupán hétfőn nyújtották be a parlamentnek a javaslatot.
A kormány azonban komolyan megfontolja a fideszes L. Simon László egyéni képviselői indítványát a reklámadóról, amelynek bevezetése esetén a bevételt teljes egészében gyermekekre, konkrétan iskolafejlesztésre, oktatási intézmények korszerűsítésére, bővítésére költi majd a kabinet – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár június 4-én. Lázár kijelentette: a reklámadó bevezetését el lehet halasztani, de végleg lesöpörni az asztalról nem lehet. Lázár arról is beszélt, nem hiszi, sőt eltúlzott gondolatnak tekinti, hogy az adó mértéke összefüggésben lenne a demokráciával, a sajtószabadsággal.
