Alvilági egyetemen képzik a zsebeseket

Új szervezeti megoldásokat léptettek életbe a Fővárosi Főügyészségen a zseblopások és a számítógépes bűnözés terjedése miatt.

A fővárosban tavaly már több mint hétezerre emelkedett az ismertté vált zseblopások száma, de csak a töredékében sikerült az elkövetőket felelősségre vonni. Becslések szerint több tucat erre specializálódott rendszeres elkövető lehet a fővárosban, köztük kiterjedt családi, rokonsági kapcsolatokon alapuló bűnözői csoportok.

Kedvezőtlen változás az is, hogy míg 10-15 éve javarészt külföldiek, többnyire román állampolgárok voltak az elkövetők, ma már felerészben magyarok. A cselekmények nem kis részét külföldiek, zömmel turisták sérelmére követik el, tavaly több mint ezer ilyen bűncselekmény vált ismertté, ami nyilvánvalóan rontja Budapest és az ország presztízsét – jegyezte meg a főügyész.

Az elkövetői szokásokra jellemző, hogy a turisták figyelmét nemegyszer rendőri intézkedést színlelve terelik el a zsebesek, akik egyre többször dolgoznak csoportosan: az egyik „nyúl”, a másik „takar”, a harmadik „hesszel”, azaz figyel. Az is előfordul, hogy balhét, verekedést provokálnak a sikeres zsebelés érdekében, tehát másik bűncselekményt is megvalósítanak. Újra megjelentek a klasszikus a zsebmetszők is, akik pengével vágják fel a sértettek ruházatát, táskáját, hogy elemeljék értékeiket.

Az elkövetések helyszínére jellemző, hogy már nemcsak a belvárosban, a 4-es 6-os villamosokon vagy a 7-es buszon, hanem a külterületeken, például nagy bevásárlóközpontokban is megjelentek a zsebesek.

A cselekmény társadalmi veszélyességének és az utóbbi évek bűnözési tendenciáinak megfelelően az ügyészség szigorúan lép fel a zsebesekkel szemben, a bűnismétlés veszélye miatt előzetes letartóztatást kezdeményez, végindítványként pedig az első ízben megbukott felnőtt korú zsebeseknél is végrehajtandó szabadságvesztést javasolnak, amit a bíróságok többnyire akceptálnak – mondta el Ibolya Tibor.

Míg a zsebesek felbukkanása arra példa, hogy egyes bűnözői csoportok a régi idők alvilági módszereit próbálják újraéleszteni, addig a számítógépes bűnözés terjedése arra figyelmeztet, hogy bizonyos bűnözők kifejezetten érzékenyek a technika és gazdaság újdonságaira, és minimális ráfordítással, kockázattal, maximális hasznot próbálnak realizálni. A bűnüldöző hatóságoknak ezzel is folyamatosan lépést kell tartaniuk – mondta a főügyész.

Ezen a téren évekkel ezelőtt megkezdődött egy nagyfokú specializáció: a kiemelt, jelentős tárgyi súlyú, szervezetten megvalósított kiberbűncselekmények nyomozására a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodán belül, illetve fővárosi szinten a Budapesti Rendőr-főkapitányságon is önálló szervezeti egységek jöttek létre. Ma már azonban szinte bármelyik bűncselekményt el lehet követni számítógéppel, így az ügyek jelentős részében – a gazdasági bűncselekményeken túl például az adatbázisok feltörése és személyes adatokkal való visszaélés vagy pénzintézetek biztonsági rendszereibe való behatolás, egy-egy zsarolási ügy, csalás, zaklatás vagy egy pedofil cselekmény nyomozása során is – szükségesek a magas szintű informatikai ismeretek. Ezekben az ügyekben a digitális bizonyítékok megszerzésének egyre nagyobb a jelentősége, és ebből a szempontból már az sem mindegy, miként kapcsolnak ki egy lefoglalt számítógépet – jegyezte meg a főügyész.

Az eredményes fellépés érdekében a főügyészségen konktaktpontok hálózata jött létre szeptemberben, ennek célja, hogy mindenütt rendelkezésre álljanak az eredményes büntetőeljáráshoz szükséges informatikai ismeretek – mondta Ibolya Tibor.