A főügyészség igyekszik reagálni az élet változásaira, ennek jegyében hoztak létre egy önálló csoportot az újra elszaporodott zseblopási ügyek nyomozásának felügyelete és az elkövetők gyors bíróság elé állítása érdekében – mondta Ibolya Tibor.
Egy világvárost valószínűleg soha nem lehet teljesen megtisztítani az ilyen jellegű cselekményektől, de az utóbbi évek bűnözési tendenciái egyértelműen azt jelezték, hogy hatékonyabb fellépésre van szükség: megint sok a zsebes, és fejlődnek az elkövetési módszereik is – mondta.
A főügyész kifejtette: a zsebesek kasztja nagy múltú bűnözői csoport, a városi legendák szerint a XX. század első felében szabályos alvilági egyetem működött a fővárosban, ahol a nebulók próbababán tanulták a nagy öregektől a „szakma” fortélyait. Állítólag az egyik szomszédos országban, ahonnan ma is sok zsebes érkezik Budapestre, még működik ilyen műintézmény – jegyezte meg.
A zsebesek – folytatta Ibolya Tibor – mindig is az alvilág specialistái voltak, mert jó pszichológiai érzékre és kiemelkedő kézügyességre van szükségük. Kevésbé romantikus ugyanakkor, hogy a zsebtolvaj az egyik tipikus figurája a parazita bűnözőnek, aki életvitelszerűen mások figyelmetlenségét, elesettségét kihasználva próbál boldogulni. Így, bár a zseblopások többnyire nem túl jelentős kárértékűek, mégis nagy a társadalmi veszélyességük. Ennek oka, hogy egyrészt az elkövetők kifejezetten vadásznak a kiszolgáltatott, könnyen áldozattá váló emberekre, például idősekre, akiknek az életét már néhány ezer forint eltulajdonítása is megkeserítheti, másrészt, mert e bűncselekménytípusnál különösen magas a látencia, becslések szerint körülbelül a zseblopások 10 százalékának az elkövetője válik ismertté – mondta a fővárosi főügyész.
Ráadásul eredményes nyomozásra szinte semmi esély, ha utólag, a sértett feljelentésére indul az eljárás, leszámítva azt az esetet, ha térfigyelő kamera működött a helyszínen. A zsebesek ellen a leghatékonyabb fegyver a tettenérés, amit viszont a civil ruhás állomány munkaigényes felderítő munkájának kell megelőznie – tette hozzá.
A fővárosban tavaly már több mint hétezerre emelkedett az ismertté vált zseblopások száma, de csak a töredékében sikerült az elkövetőket felelősségre vonni. Becslések szerint több tucat erre specializálódott rendszeres elkövető lehet a fővárosban, köztük kiterjedt családi, rokonsági kapcsolatokon alapuló bűnözői csoportok.
Kedvezőtlen változás az is, hogy míg 10-15 éve javarészt külföldiek, többnyire román állampolgárok voltak az elkövetők, ma már felerészben magyarok. A cselekmények nem kis részét külföldiek, zömmel turisták sérelmére követik el, tavaly több mint ezer ilyen bűncselekmény vált ismertté, ami nyilvánvalóan rontja Budapest és az ország presztízsét – jegyezte meg a főügyész.
Az elkövetői szokásokra jellemző, hogy a turisták figyelmét nemegyszer rendőri intézkedést színlelve terelik el a zsebesek, akik egyre többször dolgoznak csoportosan: az egyik „nyúl”, a másik „takar”, a harmadik „hesszel”, azaz figyel. Az is előfordul, hogy balhét, verekedést provokálnak a sikeres zsebelés érdekében, tehát másik bűncselekményt is megvalósítanak. Újra megjelentek a klasszikus a zsebmetszők is, akik pengével vágják fel a sértettek ruházatát, táskáját, hogy elemeljék értékeiket.
Az elkövetések helyszínére jellemző, hogy már nemcsak a belvárosban, a 4-es 6-os villamosokon vagy a 7-es buszon, hanem a külterületeken, például nagy bevásárlóközpontokban is megjelentek a zsebesek.
A cselekmény társadalmi veszélyességének és az utóbbi évek bűnözési tendenciáinak megfelelően az ügyészség szigorúan lép fel a zsebesekkel szemben, a bűnismétlés veszélye miatt előzetes letartóztatást kezdeményez, végindítványként pedig az első ízben megbukott felnőtt korú zsebeseknél is végrehajtandó szabadságvesztést javasolnak, amit a bíróságok többnyire akceptálnak – mondta el Ibolya Tibor.
Míg a zsebesek felbukkanása arra példa, hogy egyes bűnözői csoportok a régi idők alvilági módszereit próbálják újraéleszteni, addig a számítógépes bűnözés terjedése arra figyelmeztet, hogy bizonyos bűnözők kifejezetten érzékenyek a technika és gazdaság újdonságaira, és minimális ráfordítással, kockázattal, maximális hasznot próbálnak realizálni. A bűnüldöző hatóságoknak ezzel is folyamatosan lépést kell tartaniuk – mondta a főügyész.
Ezen a téren évekkel ezelőtt megkezdődött egy nagyfokú specializáció: a kiemelt, jelentős tárgyi súlyú, szervezetten megvalósított kiberbűncselekmények nyomozására a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodán belül, illetve fővárosi szinten a Budapesti Rendőr-főkapitányságon is önálló szervezeti egységek jöttek létre. Ma már azonban szinte bármelyik bűncselekményt el lehet követni számítógéppel, így az ügyek jelentős részében – a gazdasági bűncselekményeken túl például az adatbázisok feltörése és személyes adatokkal való visszaélés vagy pénzintézetek biztonsági rendszereibe való behatolás, egy-egy zsarolási ügy, csalás, zaklatás vagy egy pedofil cselekmény nyomozása során is – szükségesek a magas szintű informatikai ismeretek. Ezekben az ügyekben a digitális bizonyítékok megszerzésének egyre nagyobb a jelentősége, és ebből a szempontból már az sem mindegy, miként kapcsolnak ki egy lefoglalt számítógépet – jegyezte meg a főügyész.
Az eredményes fellépés érdekében a főügyészségen konktaktpontok hálózata jött létre szeptemberben, ennek célja, hogy mindenütt rendelkezésre álljanak az eredményes büntetőeljáráshoz szükséges informatikai ismeretek – mondta Ibolya Tibor.
