Megkerülhetetlen feladatnak nevezte, hogy ezt a „zsigeri tapasztalatot generációról generációra továbbvigyük”. Úgy fogalmazott: 58 évvel ezelőtt a szabadságvágy „teremtett a népből nemzetet, a szabadságvágy volt a közös nevező, amely felülírta a különbségeket”.
„Azért gyűltünk össze, hogy a múlt előtt tisztelegjünk, hogy az eszményt újra megerősítsük, és azért is, hogy önvizsgálatot tartsunk, és megfogalmazzuk – közösen és mindenki magának –, mi a dolgunk ma, a szabadság napján” – fogalmazott a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke.
Hozzátette, hogy az emlékezés mellett számot kell vetni azzal is, hogy a magyar nemzet, illetve a vajdasági magyar közösség hol áll most a szabadságvágy kérdésében. Ezen a napon ugyanis nemcsak a múlttal, hanem a jelennel és a belátható jövővel is foglalkozni kell – tette hozzá.
„Lehet azt mondani – és igaz is –, hogy az a helyzet, amiben ma vagyunk, merőben különbözik attól, amiben 1956-ban voltunk. De az is igaz, hogy az alapállás ugyanaz, mert újra és újra meg kell fogalmaznunk a szabadságvágyunk tartalmát, és ehhez a tartalomhoz erőt kell teremtenünk, ehhez a tartalomhoz akaratot kell teremtenünk, és ehhez az akarathoz elszántsággal eredményt kell párosítanunk” – taglalta Pásztor.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a 2014-es év a vajdasági magyarság számára választási év volt. Előre hozott parlamenti választást tartottak az országban, a kettős állampolgárok a magyarországi választásokon is részt vettek, vasárnap pedig kisebbségi nemzeti tanácsi választásokat tartanak Szerbiában. A választás a „demokrácia játékszabályait figyelembe véve” mindig a szabadságvágy újbóli megfogalmazásáról szól – húzta alá ünnepi beszédében Pásztor István, aki ezt követően pedig a voksolásra buzdította a vajdasági magyarságot.
