Már nem csak kattintgatást kell tanítani

Néhány év alatt több száz milliárdos bevételt hozna az országnak az informatikai szektorban keletkezett tízezer üres álláshely betöltése.

A tapasztalatok szerint ezen a szakterületen fokozottan fennáll az a veszély, hogy már a diplomaszerzés idejére korszerűtlenné válik az egyetemen megszerzett tudás. Ezen a helyzeten sajnos nem könnyű változtatni, hiszen egyes programnyelvek olyan gyorsan változnak, hogy azokat mire akkreditálják, mire oktatót találnak rá, majdhogynem el is avulnak.

– A cégek oldaláról nagyon fontosnak tartanánk, hogy több rövid távú, kifejezetten az adott piaci igényt kiszolgáló gyakorlati képzés induljon, például felsőfokú szakképzés formájában – mondta az IVSZ főtitkára. – Rengeteg olyan munkakör van az ágazatban, amihez már 6–12 hónapos képzéssel el lehetne sajátítani annyi tudást, ami a munkavállaláshoz szükséges. Hatalmas lehetőségeket rejt például a játékfejlesztés, amihez a 3D modellezés alapjait fél, egy év alatt meg lehet tanulni. Ennek ellenére ilyesmi itthon ma csak félmillió forintos fizetős kurzusokon elérhető. A felsőoktatásból és a szakképzésből teljesen hiányzik.

Hozzátette: ha piacorientált képzésekkel vissza lehetne terelni a szakmába az elavult tudás miatt munkanélküli vagy pályaelhagyó informatikusokat, az már 2018-ra háromezer pluszembert jelentene. Beszédes adat az is, hogy az informatikában dolgozók 20 százalékának nincs is diplomája, sőt akár középfokú végzettsége sem, mert ezen a területen a gyakorlati tudás sokkal többet ér, mint a papír.

– Az IT Services Hungary például már felismerte, hogy milyen irányba érdemes elmozdulni, és a cég évek óta folytat olyan programokat, amivel az állás nélküli bölcsészekből faragnak informatikusokat. Ma már ezres nagyságrendben képzik az embereket, és közülük több száz bölcsész alapvégzettségű – jegyezte meg Major Gábor.

A szakemberhiány egyébként nem magyar probléma, Európa-szerte válságos az ágazat helyzete. A jelenlegi tendenciák fennmaradásával 2020-ra már összesen 900 ezren fognak hiányozni az infokommunikációs iparból. Ezt az állapotot ugyanakkor gyors intézkedésekkel akár jól is kihasználhatja Magyarország, mivel munkaerő-piaci szempontból az egyik legversenyképesebb ország vagyunk. Major szerint nemzetközi összehasonlításban nagyon olcsók vagyunk kifejezetten magas tudásszinttel, ezért a külföldi cégek előszeretettel jönnek, és jönnének többen is ide fejlesztőközpontokat nyitni, ha lenne elég munkaerő.

Kitért arra is, hogy a programozást – Angliához hasonlóan – már a köznevelésben is érdemes lenne bevezetni játékos módon, hiszen aki érti, hogyan működnek a gépeket vezérlő programok, jobban megérti a világ működését is.

– Egyértelműen eljárt az idő afelett, hogy azt tanítsuk a gyerekeknek, miként kell kattintgatni a Windowsban. Az informatika ma már átszövi a mindennapokat, a mobiltechnológiák új ipari forradalmat hoznak el, így bármilyen pályát is választ a fiatal, nem tudja kikerülni az infokommunikációs eszközök használatát. Aki ezzel nem tart lépést, a saját lehetőségeit szűkíti be, ezért a szemléletváltást a közoktatásban el kell kezdeni – tette hozzá.

Tehetséges fiatalokból pedig nincs hiány, a magyar informatikuscsapat éppen a közelmúltban szerzett aranyérmet a franciaországi szakmai Európa-bajnokságon. A 25 ország részvételével zajló versenyen egy összetett informatikai hálózat felépítése és beállítása volt a feladat, de a zsűri a rendszer biztonsági beállításait is részletesen tesztelte. A hazai csapat mindhárom nap a legmagasabb pontszámot kapta, így fölényesen nyert.