Már nem csak kattintgatást kell tanítani

Néhány év alatt több száz milliárdos bevételt hozna az országnak az informatikai szektorban keletkezett tízezer üres álláshely betöltése.

Már frissdiplomásként harminc százalékkal jobban kereshetnek az informatikusok más szakmák képviselőinél, ennek ellenére tízezer betöltetlen álláshely van a szektorban ma Magyarországon – hívta fel lapunk figyelmét az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). Major Gábor főtitkár azt mondja: annyira gyorsan fejlődik az iparág, hogy sokkal nagyobb ütemben szívja fel a képzetteket, mint ahogy a felsőoktatás vagy a szakképzés képes kibocsátani őket.

– Egy informatikus jelenleg éves szinten átlagosan 15 millió forint hozzáadott értéket termel, ami azt jelenti, hogy évente 150 milliárd forintot vesztegetünk el az üres álláshelyekkel. Kár lenne kezeletlenül hagyni a problémát, hiszen a KSH szerint ez az egyetlen ágazat, ami a válság éveiben is folyamatosan fejlődni tudott és 4,5 százalékos növekedést produkált. Ha pedig hozzávesszük, hogy a GDP 12 százaléka ebből a szektorból érkezik, valamint hogy a szoftver- és szolgáltatásexport éves szinten 20 százalékkal növekszik, akkor láthatjuk, hogy hatalmas gazdasági és társadalmi kitörési lehetőségeket rejt az ágazat. Csak a példa kedvéért, ha a szoftver és az informatikai szolgáltatás exportját sikerülne megduplázni – amire öt éven belül reális esélyünk van –, az annyit jelentene az ország gazdasága számára, mintha két új Audi-gyár épülne – magyarázta Major.

A probléma egyik oka a szakember szerint az, hogy évente ötezren kezdenek informatikai tanulmányokat a felsőoktatásban, de a hallgatók fele nem jut el a diplomaszerzésig, sőt 25 százalékuk már az első két szemeszterben kiesik a rendszerből.

Mindemellett alapvető gondok vannak magával a képzéssel is.

– Fel kellene számolni a mostani elméletfetisizmust, és belátni, hogy túlságosan nagy a hangsúly az elméleti alapozó tárgyakon, miközben aluldimenzionáljuk azokat a valós, piaci, gyakorlati tudnivalókat, amelyek lehetővé tennék az azonnali elhelyezkedést. Nyilván sok hallgató azért bukik ki idő előtt, mert nem a pályára való, de bőven vannak olyanok is, akik gyakorlati képességeiket tekintve kiváló programozók lehetnének, de elvéreznek a nehéz és számukra unalmas alapozó tárgyakon – véli Major.

A tapasztalatok szerint ezen a szakterületen fokozottan fennáll az a veszély, hogy már a diplomaszerzés idejére korszerűtlenné válik az egyetemen megszerzett tudás. Ezen a helyzeten sajnos nem könnyű változtatni, hiszen egyes programnyelvek olyan gyorsan változnak, hogy azokat mire akkreditálják, mire oktatót találnak rá, majdhogynem el is avulnak.

– A cégek oldaláról nagyon fontosnak tartanánk, hogy több rövid távú, kifejezetten az adott piaci igényt kiszolgáló gyakorlati képzés induljon, például felsőfokú szakképzés formájában – mondta az IVSZ főtitkára. – Rengeteg olyan munkakör van az ágazatban, amihez már 6–12 hónapos képzéssel el lehetne sajátítani annyi tudást, ami a munkavállaláshoz szükséges. Hatalmas lehetőségeket rejt például a játékfejlesztés, amihez a 3D modellezés alapjait fél, egy év alatt meg lehet tanulni. Ennek ellenére ilyesmi itthon ma csak félmillió forintos fizetős kurzusokon elérhető. A felsőoktatásból és a szakképzésből teljesen hiányzik.

Hozzátette: ha piacorientált képzésekkel vissza lehetne terelni a szakmába az elavult tudás miatt munkanélküli vagy pályaelhagyó informatikusokat, az már 2018-ra háromezer pluszembert jelentene. Beszédes adat az is, hogy az informatikában dolgozók 20 százalékának nincs is diplomája, sőt akár középfokú végzettsége sem, mert ezen a területen a gyakorlati tudás sokkal többet ér, mint a papír.

– Az IT Services Hungary például már felismerte, hogy milyen irányba érdemes elmozdulni, és a cég évek óta folytat olyan programokat, amivel az állás nélküli bölcsészekből faragnak informatikusokat. Ma már ezres nagyságrendben képzik az embereket, és közülük több száz bölcsész alapvégzettségű – jegyezte meg Major Gábor.

A szakemberhiány egyébként nem magyar probléma, Európa-szerte válságos az ágazat helyzete. A jelenlegi tendenciák fennmaradásával 2020-ra már összesen 900 ezren fognak hiányozni az infokommunikációs iparból. Ezt az állapotot ugyanakkor gyors intézkedésekkel akár jól is kihasználhatja Magyarország, mivel munkaerő-piaci szempontból az egyik legversenyképesebb ország vagyunk. Major szerint nemzetközi összehasonlításban nagyon olcsók vagyunk kifejezetten magas tudásszinttel, ezért a külföldi cégek előszeretettel jönnek, és jönnének többen is ide fejlesztőközpontokat nyitni, ha lenne elég munkaerő.

Kitért arra is, hogy a programozást – Angliához hasonlóan – már a köznevelésben is érdemes lenne bevezetni játékos módon, hiszen aki érti, hogyan működnek a gépeket vezérlő programok, jobban megérti a világ működését is.

– Egyértelműen eljárt az idő afelett, hogy azt tanítsuk a gyerekeknek, miként kell kattintgatni a Windowsban. Az informatika ma már átszövi a mindennapokat, a mobiltechnológiák új ipari forradalmat hoznak el, így bármilyen pályát is választ a fiatal, nem tudja kikerülni az infokommunikációs eszközök használatát. Aki ezzel nem tart lépést, a saját lehetőségeit szűkíti be, ezért a szemléletváltást a közoktatásban el kell kezdeni – tette hozzá.

Tehetséges fiatalokból pedig nincs hiány, a magyar informatikuscsapat éppen a közelmúltban szerzett aranyérmet a franciaországi szakmai Európa-bajnokságon. A 25 ország részvételével zajló versenyen egy összetett informatikai hálózat felépítése és beállítása volt a feladat, de a zsűri a rendszer biztonsági beállításait is részletesen tesztelte. A hazai csapat mindhárom nap a legmagasabb pontszámot kapta, így fölényesen nyert.