Már frissdiplomásként harminc százalékkal jobban kereshetnek az informatikusok más szakmák képviselőinél, ennek ellenére tízezer betöltetlen álláshely van a szektorban ma Magyarországon – hívta fel lapunk figyelmét az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). Major Gábor főtitkár azt mondja: annyira gyorsan fejlődik az iparág, hogy sokkal nagyobb ütemben szívja fel a képzetteket, mint ahogy a felsőoktatás vagy a szakképzés képes kibocsátani őket.
– Egy informatikus jelenleg éves szinten átlagosan 15 millió forint hozzáadott értéket termel, ami azt jelenti, hogy évente 150 milliárd forintot vesztegetünk el az üres álláshelyekkel. Kár lenne kezeletlenül hagyni a problémát, hiszen a KSH szerint ez az egyetlen ágazat, ami a válság éveiben is folyamatosan fejlődni tudott és 4,5 százalékos növekedést produkált. Ha pedig hozzávesszük, hogy a GDP 12 százaléka ebből a szektorból érkezik, valamint hogy a szoftver- és szolgáltatásexport éves szinten 20 százalékkal növekszik, akkor láthatjuk, hogy hatalmas gazdasági és társadalmi kitörési lehetőségeket rejt az ágazat. Csak a példa kedvéért, ha a szoftver és az informatikai szolgáltatás exportját sikerülne megduplázni – amire öt éven belül reális esélyünk van –, az annyit jelentene az ország gazdasága számára, mintha két új Audi-gyár épülne – magyarázta Major.
A probléma egyik oka a szakember szerint az, hogy évente ötezren kezdenek informatikai tanulmányokat a felsőoktatásban, de a hallgatók fele nem jut el a diplomaszerzésig, sőt 25 százalékuk már az első két szemeszterben kiesik a rendszerből.
Mindemellett alapvető gondok vannak magával a képzéssel is.
– Fel kellene számolni a mostani elméletfetisizmust, és belátni, hogy túlságosan nagy a hangsúly az elméleti alapozó tárgyakon, miközben aluldimenzionáljuk azokat a valós, piaci, gyakorlati tudnivalókat, amelyek lehetővé tennék az azonnali elhelyezkedést. Nyilván sok hallgató azért bukik ki idő előtt, mert nem a pályára való, de bőven vannak olyanok is, akik gyakorlati képességeiket tekintve kiváló programozók lehetnének, de elvéreznek a nehéz és számukra unalmas alapozó tárgyakon – véli Major.
A tapasztalatok szerint ezen a szakterületen fokozottan fennáll az a veszély, hogy már a diplomaszerzés idejére korszerűtlenné válik az egyetemen megszerzett tudás. Ezen a helyzeten sajnos nem könnyű változtatni, hiszen egyes programnyelvek olyan gyorsan változnak, hogy azokat mire akkreditálják, mire oktatót találnak rá, majdhogynem el is avulnak.
– A cégek oldaláról nagyon fontosnak tartanánk, hogy több rövid távú, kifejezetten az adott piaci igényt kiszolgáló gyakorlati képzés induljon, például felsőfokú szakképzés formájában – mondta az IVSZ főtitkára. – Rengeteg olyan munkakör van az ágazatban, amihez már 6–12 hónapos képzéssel el lehetne sajátítani annyi tudást, ami a munkavállaláshoz szükséges. Hatalmas lehetőségeket rejt például a játékfejlesztés, amihez a 3D modellezés alapjait fél, egy év alatt meg lehet tanulni. Ennek ellenére ilyesmi itthon ma csak félmillió forintos fizetős kurzusokon elérhető. A felsőoktatásból és a szakképzésből teljesen hiányzik.
Hozzátette: ha piacorientált képzésekkel vissza lehetne terelni a szakmába az elavult tudás miatt munkanélküli vagy pályaelhagyó informatikusokat, az már 2018-ra háromezer pluszembert jelentene. Beszédes adat az is, hogy az informatikában dolgozók 20 százalékának nincs is diplomája, sőt akár középfokú végzettsége sem, mert ezen a területen a gyakorlati tudás sokkal többet ér, mint a papír.
– Az IT Services Hungary például már felismerte, hogy milyen irányba érdemes elmozdulni, és a cég évek óta folytat olyan programokat, amivel az állás nélküli bölcsészekből faragnak informatikusokat. Ma már ezres nagyságrendben képzik az embereket, és közülük több száz bölcsész alapvégzettségű – jegyezte meg Major Gábor.
A szakemberhiány egyébként nem magyar probléma, Európa-szerte válságos az ágazat helyzete. A jelenlegi tendenciák fennmaradásával 2020-ra már összesen 900 ezren fognak hiányozni az infokommunikációs iparból. Ezt az állapotot ugyanakkor gyors intézkedésekkel akár jól is kihasználhatja Magyarország, mivel munkaerő-piaci szempontból az egyik legversenyképesebb ország vagyunk. Major szerint nemzetközi összehasonlításban nagyon olcsók vagyunk kifejezetten magas tudásszinttel, ezért a külföldi cégek előszeretettel jönnek, és jönnének többen is ide fejlesztőközpontokat nyitni, ha lenne elég munkaerő.
Kitért arra is, hogy a programozást – Angliához hasonlóan – már a köznevelésben is érdemes lenne bevezetni játékos módon, hiszen aki érti, hogyan működnek a gépeket vezérlő programok, jobban megérti a világ működését is.
– Egyértelműen eljárt az idő afelett, hogy azt tanítsuk a gyerekeknek, miként kell kattintgatni a Windowsban. Az informatika ma már átszövi a mindennapokat, a mobiltechnológiák új ipari forradalmat hoznak el, így bármilyen pályát is választ a fiatal, nem tudja kikerülni az infokommunikációs eszközök használatát. Aki ezzel nem tart lépést, a saját lehetőségeit szűkíti be, ezért a szemléletváltást a közoktatásban el kell kezdeni – tette hozzá.
Tehetséges fiatalokból pedig nincs hiány, a magyar informatikuscsapat éppen a közelmúltban szerzett aranyérmet a franciaországi szakmai Európa-bajnokságon. A 25 ország részvételével zajló versenyen egy összetett informatikai hálózat felépítése és beállítása volt a feladat, de a zsűri a rendszer biztonsági beállításait is részletesen tesztelte. A hazai csapat mindhárom nap a legmagasabb pontszámot kapta, így fölényesen nyert.
