Amerikai kettős mérce civilügyben

Míg Magyarországra támadások özöne zúdult a civil szervezetek és a kormány kapcsolata miatt, másutt a nem kormányzati szervezetek és felszámolása sem vált ki amerikai reakciót.

A támadások és a nyilvánvalóan nem demokratikus országokkal, így Egyiptommal való összemosás próbája hónapokkal később, a napokban érkezett el. Februárban az egyiptomi hatóságok bejelentették, hogy feloszlatnak 169, majd nem sokkal később még 112 nem kormányzati szervezetet (NGO), amiért azok „kötődnek” a Mozlim Testvériség iszlamista csoporthoz. Az intézkedés a 2013-ban terrorszervezetnek minősített (röviddel korábban Egyiptomban még kormányon levő) Mozlim Testvériség betiltására hivatkozik.

Megkerestük a kairói amerikai nagykövetséget, hogy adtak-e ki nyilatkozatot az NGO-k tömeges bezárásáról, amire Mofid Deak sajtóattasé-szóvivő nemleges választ adott. E-mailen közölte azt is, hogy ellenőrizte az amerikai külügyminisztérium washingtoni nyilatkozatait és azok között sem talált az egyiptomi civil szervezetekkel kapcsolatosat.

A Magyarországgal szembeni bírálatokra tekintettel, illetve az egyiptomi eseményekre adott amerikai reakció hiányában megkerestük a budapesti amerikai nagykövetséget is. Azt szerettük volna megtudni, hogy mely országokban ítélik jobbnak a civil szervezetek helyzetét, Magyarországon vagy Egyiptomban? Kérdésünkre tegnap délutánig válasz nem érkezett. Korábban Elizabeth Webster sajtóattasétól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kérdésben, mivel globális, több térséget érintő ügyről van szó, Washingtonnal kell konzultálnia.

A magyar civil szervezetek véleményére is kíváncsiak voltunk, ezért megkerestük az Ökotárs Alapítványt, az Amnesty Internationalt és a Helsinki Bizottságot. Valamennyiüktől megkérdeztük, hogy miként vélekednek az amerikai kettős mércéről, illetve azt, hogy szerintük egy lapon lehet-e említeni hazánkat és olyan államokat, amelyek fizikai létükben fenyegetik az egyes NGO-k vezetőit, munkatársait. A Helsinki Bizottság nem válaszolt. Az Amnesty International részletesen beszámolt a különböző afrikai és ázsiai országok hatósági túlkapásairól, a civil szervezeteknél jelentkező állami terrorról. Példaként megemlítették az Egyesül Államokkal szoros szövetségben lévő Izraelt, ahol 2014-ben katonák és határőrök lőttek köveket dobáló tüntetőkre és másokra, akik az izraeli telepek, az elválasztó fal, illetve a hosszú izraeli megszállás egyéb eszközei ellen tüntettek. De a Washingtonnal szintén szoros viszonyt ápoló Szaúd-Arábia emberi jogi jogsértéseire is felhívták a figyelmet. Tartózkodtak azonban attól, hogy véleményt mondjanak hazánkról vagy az Egyesült Államok politikájáról.

Az Ökotárs részéről Móra Veronika leszögezte: „egy alapítvány vezetőjeként nem tisztem sem az Egyesült Államok, sem bármely más ország képviselőjének mondatait kommentálni, az egyiptomi helyzetet pedig nem ismerem olyan mélységben, hogy véleményt mondjak róla”. Aztán Orbán Viktor nyilatkozataira tért át, s leszögezte, hogy a „miniszterelnök kijelentései a civilekről mint »külföldi ügynökökről« és azok regisztrációjáról – amelyeket azóta több más hazai kormányzati szereplő is megerősített – legalábbis aggodalomra adnak okot”. Móra Veronika szerint az NGO-k zaklatása és megfélemlítése nem csak akkor következik be, ha vezetőiket bebörtönzik: a működés adminisztratív eszközökkel, például folyamatos hatósági ellenőrzésekkel is gátolni lehet. Azután hozzátette, hogy a Magyarországon zajló folyamatok valóban emlékeztetnek az oroszországi, azerbajdzsáni példákra. Az Ökotárs vezetője szerint tehát hazánk rossz irányba tart.