Balog Zoltán hangsúlyozta: az új templomok megerősítenek abban, hogy az értékeket, a hitet megtartani és gyarapítani kell; leginkább erre van szükség Magyarország vidéki peremterületein.
Hányatott sors jutott egykor a vidéknek, de mára a mezőgazdaság a gazdasági növekedés húzóágazatává vált, a vidéki ipar népességmegtartó ereje nőtt. Magyarország nem gazdag ásványkincsekben, de emberi erőforrásban, emberi minőségben az – hangsúlyozta.
Az újjáépítésért összefogott az egyház, a kormány, az önkormányzat és a közösség is. „Összefogás nélkül nem lesz felemelkedés” – jegyezte meg Balog Zoltán.
A templomot megáldotta Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, aki elmondta: az újonnan felépített templom ismét a régi, Sarlós Boldogasszony nevet kapta. Emlékeztetett arra, hogy két egyházi ünnep, a három napja ünnepelt Gyümölcsoltó Nagyboldogasszony napja és a liturgikus naptár legszentebb ünnepe, a vasárnap kezdődő nagyhét között avatják fel a békéssámsoni templomot.
Az egybegyűltek figyelmét arra hívta fel, hogy Jézus nem a szenvedésével hozta el az embereknek a megváltást, hanem a szeretettel, amit adott; „azt akarta megmutatni, hogy csodálatos szép lehet az emberi élet”. Ezt kell most a családban, a közösségben, a társadalomban is gyakorolni – fogalmazott a püspök.
Nagy Ferenc helyi plébános a zsúfolásig megtelt templomban felidézte, hogy a település már tíz éve szorgalmazta, hogy újraépüljön a szent hely, és mindvégig kitartóan imádkozott céljai eléréséért. Békéssámson korábbi katolikus templomát az 1950-es években pártutasításra bontották le azért, hogy helyét a termelőszövetkezet gépállomása foglalhassa el. Azóta ideiglenes helyen, egy korábbi iskolaépületben tartották a szertartásokat.
A templomot – Germán Géza tervei alapján – mintegy százmillió forintból építették újjá, az összeg felét az egyházmegye állta, csaknem 40 millió forintot pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosította az építkezéshez.
