– Tűzfészekké vált a Közel-Kelet, a szomszédban, Ukrajnában háború dúl, és egyre gyakoribbak a terrorcselekmények is. Ilyen korban milyen üzenetet hordoz a húsvét, mit jelenthet az embereknek a bűnök megváltása, a feltámadás?
– Pontosan a legnagyobb nyomorúságban hordozza a legfontosabb üzenetet az emberek számára a föltámadás, az ínség ugyanis nem tudja kioltani az emberi méltóságot. A föltámadásnak az üzenete nemcsak az, hogy a koporsó után lesz még valami. Annál sokkal több. Azt jelenti, hogy a földi élet nem kizárólag emberi dimenzióval mérhető. Nemcsak egy száznyolcvan centiméter magas, fél köbméternyi embertömeg vagyok, hanem mindaz, ami az én szellemiségemből fakad. Hogy meg tudok tervezni egy házat, tudok építeni egy gépet, ez mind az én szellemiségemnek a gazdagsága.
– A teremtett ember az Isten képmása.
– Igen, mégis akad olyan emberi élet, ami nem több, mint az említett fél köbméternyi emberanyag, mert nem él másért, csak hogy egyen, testi örömöket habzsoljon, saját magának minél több tárgyi dolgot megszerezzen. Ez állati élet. Sajnos ebbe az irányba megy a szellemiségétől megfosztott ember, ne gondolkodjon, ne alkosson, ne kezdeményezzen, csak fogyasszon! Így viszont összezsugorított lénnyé válik, amelynek nincs távlata. S nemcsak a halála utáni távlattól fosztja meg ez a szemlélet, hanem ennek a világnak a tágasságától is.
– Tehát a föltámadásnak az a jelentése, hogy az ember sokkal több annál, mint aminek első ránézésre látszik?
– Amikor baj történik, bántanak, fáj valamink, az megnyomorítja az embert, védekezésre készteti, sőt, agresszívvá teheti, ki is forgathatja szellemiekben gazdag mivoltából. A föltámadás üzenete, hogy ez nem törvényszerű. Ezért a hívő embert még a legnyomorúságosabb körülmények között sem tudják megfosztani belső értékeitől. Éppen ilyen helyzetben érezheti meg leginkább, hogy a föltámadás távlata sokkal többé teszi őt, s elvehetetlen ez a méltósága. Hála istennek számtalan példa van erre is, a lágerekben, a vészkorszakban, amikor túlnő önmagán az ember. Persze arra is akadnak példák, hogy szörnyalakká válik. A hit, az Istenre való nyitottság, az Isten képmásának fölismerése önmagamban, hogy ez éltet engem, ez eme fölül mindenen – ez a föltámadás üzenete. Mindez csakis úgy lehetséges, hogy az Isten Fia magára vette a mi emberi életünket, végigélte, bele is halt, mint minden ember, de aztán föltámadt, s ebbe a föltámadásba belevitt mindnyájunkat. Az Isten emberré lett azért, hogy az embert fölemelje az isteni létbe, hogy túlemelje önmagán, ráébressze arra, hogy sokkal több, mint ami egymagában lenni tudna.