Csekély az esély az egyezségre

Feladhatják a kormánypártok a nemzeti parkokkal kapcsolatos terveiket.

Az egyik, hogy az ellenzékkel egyeztetve találnak egy kompromisszumos megoldást, amelyet legalább néhány, nem kormánypárti honatya is támogat a szavazáskor. Fazekas Sándor kedden ígéretet is tett arra, hogy tárgyalásokat kezd az ellenzéki képviselőkkel.

Tegnap érdeklődtünk a Földművelésügyi Minisztériumnál arról, hogy milyen javaslattal fog élni a tárcavezető, ám lapzártánkig nem kaptunk választ. Ráadásul forrásaink szerint igen csekély az esély a kompromisszumra, az ellenzék ugyanis hajthatatlannak tűnik, és – beszámolóik szerint – semmiképpen sem fogják támogatni, hogy a nemzeti parkok földterületeinek kezelése az NFA-hoz kerüljön. Informátoraink szerint tehát az a valószínűbb forgatókönyv, hogy a kormánypártok egyszerűen kiveszik a törvényjavaslatból a kétharmados részeket, így pedig a nemzeti parkokról szóló részt is. Várhatóan az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága végzi el a korrekciót, és így kerülhet az indítvány majd újra a plenáris ülés elé a következő hetekben.

Ez lehet az első olyan kormányzati terv, amelyet a Fidesz– KDNP kétharmados parlamenti többségének elvesztése óta nem tud elfogadtatni az Országgyűléssel.

Lapunk is beszámolt róla, hogy kedden tartották volna a javaslat zárószavazását, ám már a törvényalkotási bizottságnak a jogszabályhoz benyújtott összegző módosító javaslata sem kapta meg a kétharmadot, ahogyan néhány perccel később az indítvány minősített többséget igénylő részei sem. A teljes ellenzék mellett a fideszes Bencsik János – előzetes jelzésének megfelelően – mindkét alkalommal nemmel voksolt (őt emiatt pénzbüntetéssel szankcionálhatja a Fidesz-frakció), s érdekesség, hogy a második szavazáson a nem gombot nyomta meg három miniszter, Varga Mihály és Hende Csaba mellett az indítványt jegyző Fazekas Sándor is. A Fidesz frakcióvezetője szerint mindhárman véletlenül voksoltak rosszul. A zárószavazást végül elhalasztották.

A törvényt ellenző civil szervezetek üdvözölték ugyan a szavazás elhalasztását, de semmit sem bíznak a véletlenre. Mint Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) igazgatója lapunk kérdésére elmondta: a következő napokban minden képviselőcsoportot megkeresnek, és arra kérik a frakciókat, hogy ne támogassák a nemzeti parkokra és a környezeti értékeinkre nézve káros kezdeményezést. Ha pedig valamilyen úton-módon mégis sikerül keresztülvinni a módosítást, akkor a WWF-fel és a Magyar Természetvédők Szövetségével együtt a köztársasági elnökhöz, az ombudsmanhoz és az országgyűlési képviselőkhöz fordulnak, arra kérve őket, hogy kezdeményezzék a vitatott törvényhelyek alkotmányossági felülvizsgálatát.

A közelmúltban Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója arra figyelmeztetett, hogy az egykori „zöldombudsman”, Fülöp Sándor és a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA) szakértői megállapították: a törvénytervezet valószínűleg sérti az egészséges környezethez való alapvető jogot, „amikor rövid távú birtokpolitikai érdekekre tekintettel rontja a természeti erőforrások felelős, fenntartható, ökologikus használatát és szakszerű természetvédelmi kezelését”. Az MME-s Halmos Gergő szavai szerint a természetvédők azt kifogásolják, hogy a vitatott kezdeményezés elfogadása esetén a nemzeti parkok nem dönthetnek többet a területükön lévő meghatározott földterületek hasznosításáról, és olyan jogosítványuk sem lesz, amellyel a felelőtlenül gazdálkodó haszonbérlőt a környezetvédelmi szempontok tiszteletben tartására kényszeríthetnék.

Hasonló kritikát fogalmazott meg a Kövér László házelnök vezette Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács is. A szervezet szakmai egyeztető munkabizottsága március végén kijelentette: nem értenek egyet a törvényjavaslat indoklásában megfogalmazott céllal, hogy „egységes elvek mentén történjen az állami földek hasznosítása”. Ahogy arra rámutattak, a törvényjavaslat elfogadása esetén csökkenhet a természetvédelmi területeken lévő földek tényleges védettsége, hiszen a vagyonkezelői jogok gyakorlása a nemzeti parki igazgatóságoktól a NFA-hoz kerülne, és így a döntések a védett területtől távol, a nélkülözhetetlen természetvédelmi szakismeret és gyakorlat híján születhetnének meg.