Az árusok nagy része, mint a főszervező elmondta, főleg a korábbi, „zsibis” vagy más profilú rendezvények ismeretségi köréből származik, a Gozsdu Night Market profiljába ugyanakkor egészen vegyes felhozatal is belefér az antiktól a vintage-en át a kortárs és kézműves dizájnú műfajokig. Külföldiek és hazai vevők is látogatják a vásárt, nagyjából fele-fele arányban; a magyarok célzottabban jönnek, a külföldiek inkább csak belebotlanak a rendezvénybe, aztán megfogja őket a sajátos hangulat; mindenesetre általában pozitívan fogadják, hogy az eszem-iszom mellett pluszprogramot is találnak – mondta Juhász.
Ugyanakkor a szervező szerint egyre több a nézelődő, és kevesebb a vásárló, még a külföldiek által dominált helyeken is, „ilyen kort élünk, de így is jó” – fogalmazott. A külföldiek nagyon szeretik egyébként a Gozsdut, Juhász szerint „ilyen dózisban” nagyon kevés helyen érhető el hasonló kulturális élmény.
Juhász maga is rajong a retro tárgyakért, a hetvenes évekbeli „kacsintós” pénztárcáját és más tárgyakat is a zsibvásározásnak köszönhetően találta meg évtizedes keresgélés után; az áruk között az ilyen apróságoktól, a földgömbön át a hetvenkét részes Zsolnay-porcelánkészletig nagyon sokféle érdekesség megtalálható.
A vállalkozás alapvetően profitorientáltnak nevezhető – habár még a nullszaldót nem sikerült elérni –, de nem a mindenáron történő pénzszerzés a fő szempont, hanem inkább a jelenlét, a jó hangulat és a közösségélmény. Egyébként hetente egyszer nonprofit ingyenes „könyvbolhapiacot” is üzemeltetnek a Dob utcai sarkon, ahonnan mindenki négy könyvet elvihet, és hozhat is – az igény a közönség részéről merült fel, hogy nemcsak kapni, hanem adni is akarnak. Egyszóval a közönség megindult a közösséggé válás útján.
