Nem tudni, hogy a kémkedés gyanújába keveredett Kovács Béla részt szándékozik-e venni az Európai Parlament (EP) jogi bizottságának közelgő meghallgatásán. Lapunk ugyanis hiába kereste levélben és telefonon ez ügyben több ízben is a jobbikos politikust. Mint arról korábban beszámoltunk, a Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztése ügyében jelentést készítő bizottság április 16-ra tűzte napirendre a magyar politikus meghallgatását. Ekkor Kovácsnak lehetősége lesz elmondani az álláspontját, illetve feltehetnek neki kérdéseket a bizottság tagjai is. Az EP szabályzata szerint a magyar politikus dönthet úgy is, hogy nem vesz részt a meghallgatáson, illetve – egyetlen alkalommal – kérheti a meghallgatása elhalasztását, amit a bizottság mérlegel, s jóváhagy vagy elutasít.
Noha Kovács Bélát hiába kerestük az ügyben, Vona Gábor, a Jobbik elnöke lapunknak a napokban azt nyilatkozta, véleménye szerint képviselőjük elmegy a meghallgatásra. – A Jobbik a magyar Országgyűlésben sem bújt soha a mentelmi jog mögé. Nyílt lapokkal játszunk; ha valakinek nincs titkolnivalója és félnivalója, akkor állnia kell a sarat – fogalmazott a pártvezető, felidézve, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt is megjelentek korábban mindketten. Vona egyébként az ügy tavaly májusi kirobbanása óta nem beszélt érdemben a kémkedési botrányba keveredett Kovács Bélával, mert – mint mondta – a „hatóságoknak kellene végre letenni az asztalra valamit”. – Lassan egy éve várok arra, hogy legyenek egyértelmű bizonyítékok, vagy ha nincsenek, akkor végre érjen véget ez az ügy – mondta. Vona Gábor véleménye szerint képviselőjük az orosz–amerikai titkosszolgálati háború sakkfigurája lett. Azt is leszögezte, nagyon megdöbbentené, ha Kovács Béla elkövette volna azt, amivel vádolják; szerinte ártatlan, de ennek kivizsgálására egy pártnak nincsenek meg az eszközei. Ezt csak titkosszolgálati jogosítványokkal bíró hatóságok tudják megtenni.
Ismeretes, Kovács Bélával szemben az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő – konspiratív módon – rendszeresen találkozik orosz diplomatákkal, s havonta látogat Moszkvába. Kovács egy jelenleg is aktív, egykor a KGB-nek dolgozó ügynökkel kapcsolatos nyomozás során került a magyar szolgálatok látókörébe. A nyomozásról a főügyészség korábban azt közölte, eljárásuk tárgya olyan bűncselekmény, amelynek büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Az EP elnöke tavaly júliusban jelentette be, hogy a magyar hatóságok kérték Kovács mentelmi jogának felfüggesztését. Január elején derült ki: az EP érintett testülete is elegendő okot lát arra, hogy tárgyaljon az ügyben. Fontos nyomatékosítani, hogy az EP jogi bizottságának nem azt kell kivizsgálnia és megállapítania, hogy igazak-e a Kovács ellen felhozott vádak, ez ugyanis a magyar nyomozó hatóságok és az igazságszolgáltatás feladata. Mindössze azt kell eldöntenie, hogy az ügyészség által közölt információk alapján elégséges indokot látnak-e arra, hogy a jobbikos politikus mentelmi jogának felfüggesztését javasolják, amiről a végső szót az EP plenáris ülésének kell kimondania. Kovács Béla korábban több ízben is visszautasította az őt ért vádakat.
