Több forrásunk is arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP korábbi elnöke az utóbbi időszakban – a tavaly májusi lemondását követő hónapokkal ellentétben – egyre gyakrabban szerepel a nyilvánosság előtt, és egyértelműen képviseli a párt álláspontját. Az újpesti, veszprémi és tapolcai időközi országgyűlési választás kampányából kivette a részét, emellett a zárt frakcióüléseken is több vita kapcsán kiállt a párt és a képviselőcsoport egysége mellett.
Legutóbb az Iszlám Állam elleni szerepvállalással összefüggésben igyekezett a frakción belül kompromisszumos megoldást találni. Több forrásunk is úgy látja, hogy mindezeket figyelembe véve mintha kezdene kirajzolódni egyfajta együttműködés a szocialisták korábbi és jelenlegi elnöke között.
Információink szerint már korábban sokakban felvetődött az is, hogy Mesterházy esetleg visszavehetné Tóbiás Józseftől a frakcióvezetői posztot, ehhez ugyanis elég lenne a képviselőcsoport döntése. Egy ilyen váltás azonban többek szerint kellő előkészítés nélkül alapot szolgáltathatna az olyan véleményeknek, hogy „kétfejűvé” válik a párt. Volt olyan forrásunk, aki szerint Mesterházy is csak abban az esetben gondolkozna el ezen a lehetőségen, ha azt Tóbiás javasolná egy újfajta munkamegosztás keretében. Információink szerint egy másik forgatókönyv alapján lehet, hogy Mesterházyt érdemben bevonják a párt közép- és hosszú távú döntéseit előkészítő folyamatba, ám ez nem feltétlenül jelentene formális posztot, sokkal inkább tartalmi, stratégiai együttműködést.
Mesterházy Attila tavaly májusban, az újabb kétharmados kormánypárti győzelmet hozó országgyűlési, majd a szocialisták harmadik helyét eredményező európai parlamenti választások után mondott le a pártelnöki és a frakcióvezetői posztról. Ezt azzal indokolta, hogy egymaga elvállalja a felelősséget. A hirtelen vezetés nélkülivé vált MSZP-ben rendkívüli tisztújítás következett, aminek végén nyárra Tóbiás József mint egyedüli induló lett a párt új elnöke.
Tóbiást azóta – amellett, hogy elnöksége alatt Újpesten szocialista, Veszprémben pedig a párt által támogatott jelölt szerzett parlamenti mandátumot – bőven éri kritika párton belülről és kívülről. A legfőbb belső bírálatok célpontjai közé tartozik a Tóbiás és köre – Baja Ferenc elnöki tanácsadó, Katona Tamás pártigazgató és Gőgös Zoltán elnökhelyettes – által elindított szervezeti reform, amellyel a 106 egyéni országgyűlési választókörzethez igazították a vidéki struktúrát, új vezetők, a társadalomszervezők alá rendelve, amely az általános vélekedés szerint nem tette hatékonyabbá a párt működését, viszont jelentős sérelmet okozott több megyei vezetőnek.
Sokan kritizálják azt is, hogy a párt döntéshozó fórumaival előre nem egyeztetve a párt Jókai utcai székházának eladása vagy bérbeadása mellett döntött, így pedig a baloldal vezető szerepét megőrizni igyekvő szocialista párt gyakorlatilag elveszítette központi bázisát. Mesterházy a lemondását követő hónapokban kerülte a nyilvánosságot, viszont januártól országjárásba kezdett azért, hogy összegyűjtse azon javaslatokat, hogyan lehetne újra felívelő pályára állítani az MSZP-t. Akcióját többen is úgy értelmezték, hogy a volt elnök már a párt irányítói közé való visszatérését készíti elő.
