A kormányfő azt mondta: ez nagy szó abban az Európában, amely alapdokumentumaiban nem vállalja kétezer éves keresztény múltját. „Magyarország azonban ezt vállalja, ezért is foglaltuk az alaptörvényünkbe a kereszténység megtartóerejének elvét. Ezért is mondjuk azt, hogy Magyarország keresztény lesz, vagy nem lesz, ezért üdvözöljük az új metropóliát a jövő metropóliájaként” – fűzte hozzá.
Orbán Viktor szerint Debrecen sokat tehet hozzá Magyarország sikeréhez, de az országnak is sikeresnek kell lennie ahhoz, hogy a cívisváros meg tudja tenni a következő nagy fejlődési lépést.
A miniszterelnök a Debrecen Televíziónak adott, hétfő este sugárzott interjújában elmondta, az ország nagyvárosai közül a hajdúsági megyeszékhelynek a múltja, a történelmi öröksége, egyeteme, kulturális élete, valamint az elmúlt időszakban mutatott fejlődése alapján van leginkább esélye arra, hogy modern európai nagyvárossá váljon.
A Modern városok program keretében Debrecenbe látogató kormányfő szerint azt kell elérni, hogy a megyeszékhely Magyarország legnagyobb vagy legalább egyik innovációs központjává váljon. Mint mondta, Győr, Kecskemét, Szombathely és Székesfehérvár már mutatott fejlődési alternatívát, amit érdemes követnie Debrecennek is.
Az interjúban a miniszterelnök emlékeztetett: a kormány és a város között létrejött, hétfőn aláírt együttműködési megállapodás értelmében a jövőben több tízmilliárd forintot fordítanak többek között a debreceni főpályaudvar és a repülőtér fejlesztésére, a Nagyerdő infrastruktúrájára, innovációs központot hoznak létre, új ipari park épül és felújítják a Debrecen és Püspökladány közötti vasútvonalat.
Szólt arról is, hogy ma már nem országrészek között, hanem inkább kistérségek között vannak nagy gazdasági különbségek. A kormány inkább kistérségekben gondolkodik, 35-40 kistérség van komoly bajban, a Modern városok program azonban őket is segíti, hiszen a sikeres nagyvárosokra építve a leszakadt térségeket könnyebb felzárkóztatni – mondta.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva megerősítette, a bevándorláspolitika kérdésében Magyarország azt szeretné elérni, hogy az ezzel kapcsolatos európai gyakorlat megváltozzon. Legalább azt kell elérni, hogy a tagállamok ebben a helyzetben saját maguk védhessék meg magukat, az eddigi gyakorlatot azonban nem lehet Budapestről megváltoztatni. Ezt a csatát Brüsszelben kell megvívni – fogalmazott a kormányfő.
Úgy fogalmazott, a kereszténység minden „ágával és bogával együtt” elválaszthatatlan a magyarok történelmétől. A magyar nem azért európai nép, mert földrajzilag odatartozik, „mi azért vagyunk európaiak, mert keresztények vagyunk” – jegyezte meg, hozzátéve, erős és sikeres Magyarországot csak ezekre a nemzeti, keresztény és polgári hagyományokra lehet építeni.
Létezik egy világos magyar történelmi tapasztalat, miszerint Magyarország csak akkor volt erős, amikor az állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházat – nyomatékosította a miniszterelnök. Hozzátette, ezért volt fontos a korábbi években az új egyházi törvény megalkotása, és ezért volt elengedhetetlen megállapodásokat kötni a magyar történelemben jelentős szerepet betöltő egyházakkal is.
A sajtótájékoztatón Orbán Viktor a görögkatolikus egyház történelmét felidézve arról beszélt, az egyház hosszú, kitartó és talán néha elkeseredett küzdelmet folytatott azért, hogy magyar nyelven szólhasson a híveihez. Az egyház nagymértékben hozzájárult Magyarország szellemi és anyagi gyarapodásához, meghatározó szerepet játszott a magyarországi nemzetiségek életében, oktatásában és kultúrájában – rögzítette.
„Úgy gondoljuk, most rajtunk a sor, súlyos történelmi örökséget törlesztünk a mai megállapodással azért, hogy a görögkatolikus közösségek folytathassák sokrétű, nemzetünk és az egész Kárpát-medence lelki és szellemi megújulását segítő jelentős szolgálatukat” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, ennek érdekében döntött a kormány a Hajdúdorogi Metropólia elindításához és szervezeti stabilizálásához szükséges támogatás megítéléséről. A támogatás hozzájárul a görögkatolikus egyház, a Vatikán és Magyarország kormánya közötti jó kapcsolatok fenntartásához és elmélyítéséhez, valamint megerősíti a magyarok nemzeti és európai identitását – zárta szavait a kormányfő.
Kocsis Fülöp a sajtótájékoztatón bejelentette, az önkormányzat két Petőfi téri épületet adott át ingyenes hasznosításra a főegyházmegyének, az ingatlanok felújításához, illetve a metropólia szervezetének kiépítéséhez a kormány összesen 2,3 milliárd forintos támogatást biztosít.
Az érsek-metropolita felidézte, Ferenc pápa március 20-án a görögkatolikus egyház számára három egyházmegyét alapított, az így létrejött Hajdúdorogi Főegyházmegye székhelyét pedig Debrecenbe helyezte.
Az önkormányzat közgyűlésen döntött arról, hogy a korábbi Hatvani István Szakkollégiumot, valamint az egykori Debrecen Hotel épületét használatba adja az egyháznak. A képviselők ellenszavazat nélkül megszavazták az erről szóló előterjesztést, ami külön öröm volt számunkra – fűzte hozzá a metropolita.
Debrecen száz évvel ezelőtt is örült a görögkatolikusok megjelenésének: az egyházmegye 1912-es megalapítása után az első püspök Debrecenbe tette székhelyét – emlékeztetett az érsek. Az ellenséges támadások, illetve egy merénylet miatt került át 1914-ben a püspöki székhely Nyíregyházára.
Nemcsak „száraz” egyházi hivatalok lesznek a használatba adott épületekben, hanem roma szakkollégiumot és lelkiegészség-házat létesítenek, valamint számos programot szerveznek a hívők és a lakosság számára – mondta Kocsis Fülöp. Hozzátette, a leromlott épületek felújítása rengeteg pénzbe kerül, ebben segít majd a kormányzati támogatás.
