A Jobbik pártelnöke, Vona Gábor a Hajógyári-szigeten tartott rendezvényen jelezte, hogy a Jobbikon belül is van, aki ellenzi a halálbüntetést. A kaposvári gyilkosságról és Szita Bence esetéről szólva azt hangoztatta, hogy ő maga a társadalmi igazságtétel és a visszatartó erő miatt a halálbüntetést jogosnak tartja. A megtelt rendezvénysátorban azt is megfogalmazta, hogy az Európai Unióból nem lehetne azonnal kilépni, mert Magyarország csődhelyzetbe kerülne. Szót emelt az Egyesült Államok és az Európai Unió között készülő szabadkereskedelmi egyezmény ellen, és kifogásolta, hogy a kormány „nem veri a tamtamot\" amiatt, hogy tőkeerős amerikai vállalatok „letarolhatják Európát\". Vona Gábor működésképtelennek nevezte az uniót, és megemlítette, hogy a közeljövőben levélben fordul a kelet- és közép-európai országok pártjaihoz, azt kérve, pártpolitikai különbségeket félretéve lépjenek fel közösen annak érdekében, hogy az EU más irányt vegyen, és például bizonyos szektorokban piacvédelmet lehessen elérni.
A bevándorláspolitikáról szólva azt mondta: ha a kormány fel akar lépni az ügyben, akkor támogatják, de tartanak tőle, hogy ez csak blöff. Álláspontja szerint Magyarországnak egyáltalán nem kellenek menekültek, ugyanakkor arra fel kell készülni, hogy mi lesz, ha kárpátaljai magyarok érkeznek menekültként. A Jobbik elnöke beszélt arról is, hogy pártja kormányon a munkahelyteremtést helyezné a fókuszba, de aki nem dolgozik, az ne várjon plusztámogatást. „Nem hatnak meg a jogvédő szervezetek könnyes elemzései\" – mondta, hozzátéve, hogy egy ország működtetéséhez világos viszonyokat tart szükségesnek.
Vona Gábor kitért „a cigány-magyar együttélés\" kérdésére is. Bírálta, hogy más pártok úgy oldják meg a problémát, hogy \"beválasztanak egy díszcigányt a soraik közé\", és a társadalom előítéletességére fogják a gondokat. Azt mondta, nem etnikai alapon van probléma, hanem amiatt, hogy széles rétegek „törvényen kívüli életformára rendezkedtek be\", és szerinte innen kell kezdeni a vitát.
A pártelnök a néppártosodásról szólva kijelentette, hogy alapvető céljaik, értékrendjük megőrzése mellett programjukkal a legszélesebb társadalmi rétegeket kívánják megszólítani. Az MSZP-t és a Fideszt a 20., míg a Jobbikot és az LMP-t a 21. század pártjaiként jellemezte, és hangsúlyozta azt is: egyik párttal sem lépnének koalícióra, mert nem közösek a célok és a jövőképek, és kisebbségben is megpróbálnának kormányozni. Egyúttal szóvá tette, hogy a kormánypártok igyekeznek jobbikos témákat átvállalni, de a cselekvésig nem jutnak el.
A párt hangsúlyozta: ma a keményen dolgozó emberek figyelmet és támogatást kapnak a kormánytól. „Igazságos, egykulcsos, alacsony személyi jövedelemadót vezettünk be és visszaállítottuk a családi adókedvezményt. Ezzel összesen 3600 milliárd forintot hagytunk a családok zsebében, 1300 milliárd forintot csak a családi adókedvezménynek köszönhetően” – írta közleményében a nagyobbik kormánypárt. Hozzátették: támogatják a munkahelyteremtő beruházásokat, elindították a munkahelyvédelmi akciót, a legnehezebb helyzetben lévőknek a közfoglalkoztatás keretében biztosítanak munkát.
„Emeltük a minimálbért és megőriztük a nyugdíjak vásárlóértékét, sőt az alacsony inflációval növeltük is. Csökkentettük a rezsit és végigvisszük a bankok elszámoltatását” – idézte fel a Fidesz közleménye. Felhívták a figyelmet arra, 2016-ban tovább csökkentik a személyi jövedelemadót, a kétgyermekes családok újabb segítséget kapnak a családi adókedvezmény növelésével valamint jelentősen csökkentik a sertés tőkehús áfáját és egyes közszolgáltatási díjak mértékét. „A Fidesz célja, hogy 2016-ban minden magyar család léphessen egyet előre!” – közölte a párt.
Az Együtt családi napján tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: el kell törölni az egykulcsos adót, jelen formájában meg kell szüntetni a közmunkát, a piac és az állam között pedig tisztességes együttműködést kell megvalósítani. Szigetvári Viktor hozzátette: az Együtt és pártalapítványa, a Váradi András Alapítvány erről akar beszélni az elkövetkező időszakban, és ezt képviseli a költségvetési vitában is.
Kötelező munkáltatói felelősségbiztosítási rendszer bevezetését szorgalmazza a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), hogy egy kockázatközösség jöjjön létre, biztosítva a munkahelyi balesetben megsérült munkavállaló kártérítését – mondta Palkovics Imre, a MOSZ elnöke pénteken Budapesten, a szövetség ünnepi rendezvényén a Városligetben.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint az elmúlt öt évben lerombolták a magyar dolgozók védelmét garantáló legutolsó pilléreket is, az alkalmazottakra ráerőltették az új munka törvénykönyvét (Mt.), és így a magyarok az Európai Unió legkiszolgáltatottabb munkavállalói lettek.
Pápa Levente, az alapítvány kuratóriumának elnöke közölte: az Együtt elkötelezett híve a szociális piacgazdaságnak, de fontos azt is belátni, hogy „meg kell haladni a kilencvenes évek liberális konszenzusát”, és el kell fogadni, hogy a piac önmagában nem fogja megoldani az ország foglalkoztatási válságát.
Az államnak aktív eszközökkel segítenie kell a munkához jutást – mondta, hangsúlyozva: e célra többet kell költeni, a legnagyobb probléma ugyanis a foglalkoztatási válság. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a közmunka kismértékben gyógyszer, nagy mennyiségben nagyon káros, lényegében a „halál”. A közmunkában résztvevők számát a párt 50-100 ezerre csökkentené.
Az LMP szerint a legkevesebbet keresőknek is biztosítani kell a létminimumot. Ezt is tartalmazza a pártnak a dolgozói szegénység felszámolására tett hétpontos javaslata, amelyet Schiffer András társelnök ismertetett pénteken, a párt majálisán. A társelnök hangsúlyozta: nem a mesterségesen alacsonyan tartott bérekkel, hanem a munkaerő képzettségével kell felvenni a versenyt más országokkal.
Közölte azt is: emelnék a béreket a közszférában, csökkentenék a gyermekeket nevelők és az induló kisvállalkozások terheit, valamint a helyben termelt élelmiszerek áfáját, átalakítanák a közfoglalkoztatás rendszerét, és nemet mondanának az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi egyezményre.
A MSZP elnöke, Tóbiás József szerint a munka törvénykönyvének (Mt.) igazságtalanságait, az érdekképviselet ellehetetlenülését, a minimálbér emelését vetették fel problémaként a szakszervezetek. Elmondta, a szakszervezetek arról beszéltek neki, hogy hatályos munka törvénykönyve miatt sok visszaélés történik a munkaadói oldalon, teljes mértékben ellehetetlenül az érdekképviselet.
Hozzátette: a minimálbér összegének 50 százalékos nettó emelését szorgalmazták a szakszervezetek, de felvetették a túlórák kérdését is. Mint mondta, a vasárnapi zárva tartás ügyében a szakszervezetek osztják az MSZP azon álláspontját, hogy mindaddig, amíg az emberek heti öt nap alatt nem tudják megkeresni a megélhetéshez szükséges pénzt, szükség van a plusz munkanapokra. Ha valaki többletmunkát végez hétvégén, 200 százalékos bérpótlék jár neki arra a napra – javasolta Tóbiás József.
Az MSZP elnök-frakcióvezetője pártjának rendezvényén a Városligetben azt mondta, a szélsőséges eszmék, politikai korrupcióval társítva, gyökeret vertek „a Fidesz–Jobbik világában”. „Beépült, mint egy egészséges testbe a vírus. Alattomos kór az, amely lerohanta és megmérgezte a társadalmunkat” – mondta. Ma a kormány nem védi, hanem megosztja és bántalmazza a társadalmat – összegzett.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke azt hangsúlyozta, hogy nincs önmagában jobb- vagy baloldali jövő, csak közös jövő van. A Fidesz száz évvel ezelőtti politikát követ, újfeudalizmust épít, le akarja rombolni az emberek azon hitét, hogy kemény és tisztességes munkával előrébb lehet jutni – jelentette ki.
A Liga Szakszervezetek elnöke a szövetség május elsejei rendezvényén arról beszélt, hogy a márciusban kezdődött háromoldalú szakértői tárgyalásokon a kormány háttérbe vonul, nem avatkozik be a munkaadók és munkavállalók közötti megbeszélésekbe, ahol viszont „eléggé döcögősen mennek a dolgok\". Sztrájk szervezését sem zárta ki a Liga elnöke abban az esetben, ha a parlament tavaszi ülésszakán nem sikerül olyan törvényeket alkotni, amelyek segítik a megállapodások megvalósulását. Elmondta: tárgyalások folynak a korhatár előtti ellátások egy részének pótlása, többi között a 70-100 ezer embert érintő korkedvezményes nyugdíj ügyében. A sztrájkjoggal kapcsolatban hangsúlyozta: a gazdasági fejlődés kedvező alakulásából úgy tűnik, rendelkezésre állnak majd azok a források, amelyek a munkavállalói követelések kielégítéséhez szükségesek, így szükségtelenné válnak az elmúlt 2-3 évben bevezetett megszorítások.
A Liga elnöke kitért arra, hogy az utóbbi hetekben küzdelem folyik a szakszervezetek között, ahol a Liga a „megtámadott szakszervezet\". Remélik azonban, hogy előbb-utóbb jó lesz az együttműködés a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel, hiszen a magyar munkavállalók helyzete sokat romlott az elmúlt 25 évben. Gaskó István véleménye szerint a környező volt szocialista országok közül az egyik legrosszabb helyzetben a magyar munkavállalók vannak. A minimálbér nettója nem éri el a létminimumot, azaz a munkavállalók napi 8 órában nem keresik meg a létfenntartáshoz szükséges forrást sem – hangsúlyozta a Liga elnöke, hozzátéve: a minimálbért keresők a magyar munkavállalók 40 százalékát teszik ki.
A Demokratikus Koalíció szerint a rendszerváltozás óta eltelt huszonöt év legalább az ország kétharmadának adósa maradt, ezért ennek az „elfeledett hatmillió\" embernek kell igazságot adni. Gyurcsány Ferenc azt mondta, ha méltóképpen akarjuk ünnepelni május elsejét, szeretnénk megteremteni a munka becsületét és sikeres részei akarunk lenni az európai nemzetek közösségének, akkor előfeltétel, hogy „Orbánnak és kormányának mennie kell\".
Kormányra kerülésük után öt éven belül szeretnék elérni, hogy a minimálbér ne legyen kevesebb a mindenkori létminimumnál – mondta. Aki dolgoztat, az fizessen is – jelentette ki, hangsúlyozva, azt tapasztalja, sokan még a jogos bérüket sem kapják meg, arra hivatkozva, hogy rosszul megy az őket foglalkoztató cégnek.
