Mint mondja, az oktatói teljesítménymérésre jelenleg nincs országosan egységes gyakorlat, de ők is támogatnák, hogy legyen. – Célszerű lenne olyan központi értékelő rendszert létrehozni, amely az adott intézmény, illetve kar sajátosságait figyelembe véve, de egységes szempontok szerint minősítené az oktatók munkáját. Régi elképzelésünk például, hogy az oktatási és kutatási teljesítményt lehessen egymással kompenzálni, vagyis akinek kevés órája van, kutatómunkával ellentételezhesse. Az értékelési rendszernek minőségi és mennyiségi szempontokat egyaránt figyelembe kellene vennie, sőt az olyan plusztevékenységeket is, mint mondjuk a tehetséggondozás – magyarázza az FDSZ elnöke.
Az érdekvédők javaslata szerint minden munkaköri kategóriában (például tanársegéd, adjunktus, docens, egyetemi tanár) meg kéne határozni egy alsó és egy felső küszöbpontszámot. Az alsó mutatná, hogy mi a minimálisan elvárt teljesítmény az adott fizetési fokozatban, a felső határ pedig azt jelezné, milyen teljesítmény felett kell pluszban honorálni a többletmunkát. – Ha például egy oktató olyasmit végez, ami nem kötelező, de az intézménynek nagy hasznot hoz (például ipari megbízást vagy pályázati pénzt szerez), azt a bérén felül többletjuttatással is elismerhetnék. Fontos ugyanakkor, hogy az alaptevékenységet ne lehessen kiváltani az ilyen típusú pluszmunkákkal – mondta Tőrös Szilárd.
Az FDSZ által régóta sürgetett oktatói bérrendezéssel kapcsolatban úgy értesültünk: a felsőoktatási államtitkárság ígérete szerint heteken belül döntés várható az egyes bérkategóriákat meghatározó százalékok megemeléséről.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!