A magyar híd, melyben 30 Eiffel-torony is elveszne

Egy dubaji felhőkarcoló ablakában éreztük magunkat a Megyeri híd 29. emeletén. Szédüljön velünk!

Tíz méter. Ennyi hiányzik, hogy az M0-s körgyűrű északi hídja az ország leghosszabb átkelője legyen. A Megyeri híd tervezőit persze nem a gigantománia fűtötte, amikor nekiláttak az építmény megrajzolásának, ennél jóval fontosabb volt, hogy a Budapestet elkerülő autóút áthaladjon a Duna fölött. Nem volt egyszerű mutatvány: az átkelőt át kellett vezetni Budakalász felől indulva a Szentendrei-szigeten Újpest irányába. Ehhez meg kellett hajlítani a hidat, sőt hidakat. A budai oldali felhajtó hat különálló felszerkezetből, három hídból áll össze, csak ezután jön a Nagy-Duna-ág híd, végül a jobb parti ártéri híd.

Akárhonnan szemléljük, mind az 1862 métere lenyűgöző, az egyik olyan hazai hidunk – a technikai megoldásokat tekintve –, mely nemzetközi mércével mérve is figyelemre méltó.

Gábriel László narancssárga szolgálati autója pár perccel érkezésünk után fékez le a robusztus pesti pillér árnyékában. Reggel fél nyolc van, azért javasolta a korai kezdést a bejáráshoz, hogy ne főjünk meg a hídszekrényben. Nem vicc, ha odakint 33-35 fok van, bent 40 vagy ennél is több. A Megyerivel egy időben épülő Kőröshegyi völgyhíd építési munkálatai közben olyan meleg volt, hogy amikor kiöntötték az egyik betonkockát, ráütötték a tojást, és percek alatt kész volt a reggeli.

Az időjárás ezúttal kegyes volt hozzánk, bár így is izzadunk odabent. A vasbeton hídszekrényben túlsúlyos bokszolók is rohangálhatnának mérlegelés előtt, komoly a forróság.

A védősisak kifejezetten jó ötlet volt, percenként koppanunk a vasbeton áthidalókon. Vezetőnk sokkal rafináltabban közlekedik, bár jó egy fejjel magasabb mindannyiunknál, a legnyúlánkabb hídmester, akivel eddig találkoztunk.

A hídszekrényben haladva minden a helyén, a földről enni lehetne, sehol egy elhasználódott rézkábel vagy ottfelejtett spakli, még a festésen sem látszik folt. A csapadékot környezetvédelmi okokból – sok fővárosi híddal ellentéteben – nem a Dunába vezetik, hanem a parti szennyvízcsatornába. A riasztó és a mozgásérzéskelő mindent lát, hajléktalanok vagy graffitisek ide nem teszik be a lábukat. A híd alig egy hónap múlva ünnepli hetedik születésnapját, szemmel láthatóan karban van tartva. Szinte már hiányoznak az eddigi hídbejárásaink alkalmával széthajigált sörös dobozok, kétdekás kevertek. Mindannyian fellélegzünk, amikor kifelé menet találunk párat.

A pesti ártéri híd végében lévő saruk elmozdulása a megszokott, a híd akár 35 centimétert is kilenghet mindkét irányba, de a hídmester elmondása szerint 15-20 centi a maximum. A fősaru mozgása ennél kisebb lehet.

A két oldalt futó hídszekrények között, az útpálya alatt egy vizsgálókocsit függesztettek fel, mely végig tud csúszni a pillérek között, másképp egyébként nem is lehetne ellenőrizni a híd állapotát alulról. A vízben álló pilléreket kéreglemezes technológiával építették, robusztus minden egyes darab. A Megyeri híd egyébként akkora, hogy a hídmesternek két hétbe telik, hogy bejárja az összes zugát.

„Vannak azért szintek, folyosók, lépcsőházak, ha valaki nem ismeri a járást, könnyen el lehet tévedni”

– így Gábriel László, akinek 210 darab másik hidat is ellenőriznie kell. Nincs könnyű dolga, de szereti, amit csinál.

A Megyeri híd különlegessége a 88 kötegből álló, égbe nyúló ferde kábelsor, mely lent a hídszekrénybe fut, fent pedig a pilonokba. Ilyen típusú rögzítést itt használtak először Magyarországon. A járdaszinten rezgéscsillapítókat építettek beléjük azért, hogy a kábelek végei nehogy tönkremenjenek, illetve azok ne tudják a rögzítési pontokat tönkretenni. Ezek teherbírását naponta átlagosan 70 ezer jármű teszteli.

Bolhának érezzük magunkat a pillér tetejétől számítva 99,7 méter magas, gigantikus A betűt formázó pilon árnyékában. Az A betű szárai között több tíz méteres üvegfal fedi az emeleteket Buda és Pest irányába is. Dizájn vagy műszaki ok? Mindkettő. A tervező stílusát tükrözi, egyúttal a felvonókat és a többi elektromos berendezést is védi a széltől és a csapadéktól.

A híd északi oldalán lépcsőn tudnánk feljutni, de mivel nincs nálunk oxigénpalack, a déli oldalt választjuk. A liftet négyszemélyesnek tekinti a kivitelező, mi hárman is szuszogunk.

„Szorult már be ide valaki?” – tesszük fel a kérdést egy levegővel. „Igen, egy szerelő egyszer túl korán akarta kinyitni az ajtót leérkezés előtt, és bent ragadt, de kiszabadították” – érkezik a cseppet sem megnyugtató felelet, de mielőtt elkezdhetnénk izgulni, megérkezünk – a 22. emeletre.

Hetven méterrel alattunk most már a kocsik tűnnek hangyányinak, ám ismét bebizonyosodik, hogy kicsi a bors, de erős: két egymás után elhaladó teherautó remegteti meg a pilont. Nézünk is nagyot, de a hídmester mosolya magabiztos, gyönyörködünk hát tovább. A 29. emelet a csúcs, innen már csak a Magyar Közút külön engedélyével lehet feljebb menni, az már a hídmester saját birodalma.

Ez a mi dubaji felhőkarcolónk, a homokdűnék helyett viszont az újpesti víztorony és az Aquaworld élményfürdő óriáscsúszdája hever a lábunk előtt. Gábriel hídmester jelzi, amikor még civil érdeklődők is feljöhettek, volt aki odalent még vagány volt, a 22.-en viszont az életéért kapaszkodott. A cimborái támogatták el a felvonóig, magától képtelen lett volna elbotorkálni odáig. Jönnek a sztorik: egyszer egy 170 kilós férfi is majdnem fent maradt. Letette a nagy esküt, hogy kifér a kilátóhoz vezető szűk nyíláson, és fölfelé még át is szuszakolta magát. A visszaút már bajosabb volt, a hasa egyszerűen nem fért át. Így hát elkezdte masszírozni magát, a pólója lassan átnedvesedett az izzadságtól, és néhány perccel később kiszabadult.

Bár az említett úr méretei sem lehettek elhanyagolhatóak, a hídé most jobban érdekel mindenkit. Az acélszerkezet mintegy 12 700 tonnát nyom, de csaknem 120 ezer tonnányi betont is beépítettek a hídba, melynek teljes tömege meghaladja a 300 ezer tonnát. Ez harmincszor annyi, mint az Eiffel-toronyé. A dunai ág pillérei közé simán be lehetne csúsztatni a Parlamentet, az Erzsébet híd méretes pilonjaiból pedig hármat kéne egymásra rakni, hogy kiadja a Megyeri hídét.

Kavarognak a számok a fejünkben, ahogy lefelé haladunk a lilliputi liftben, büszkék lehetünk erre a monstrumra. Bár a csúcsot és a pilléreket lezárták a kíváncsi szemek elől, számos olyan képkockával a fejünkben távozunk, melyet egyetlen más magyar átkelő sem képes megadni számunkra. Ha hasonlót akarunk látni, Bangkokig, a VIII. Rama hídig kell utazni.

Chuck Norris helyett

A Megyeri híd felépítésének gondolata már a 90-es években felvetődött, de végül 2006-ban láttak hozzá. Egy árvíz miatt kis csúszással, 2008. szeptember 30-án adták át a forgalomnak. Interneten lehetett szavazni a nevére, Chuck Norris színész, Stephen Colbert komikus és Zrínyi Miklós is számos szavazatot kapott, de a Megyeri híd lett a befutó. Négy gerendahídból és egy ferdekábeles hídból áll össze a szerkezet, melynek súlya megközelítőleg 300 ezer tonna. A híd hossza 1862 méter, szélessége 34-36 méter. A Nagy-Duna-ág híd pilonjainak magassága 99,7 méter. A hídnak összesen 28 pillére van, Újpestet és Budakalászt köti össze. Déli oldali járdáján csak gyalogolni, az északin kerékpározni lehet.

A Megyeri híd építési költsége 63 milliárd forint volt. Az egyik alvállalkozó nem tudta kifizetni több alvállalkozója költségeit, emiatt számos beruházó cég csődbe ment, több peres eljárás is indult.