A pesti ártéri híd végében lévő saruk elmozdulása a megszokott, a híd akár 35 centimétert is kilenghet mindkét irányba, de a hídmester elmondása szerint 15-20 centi a maximum. A fősaru mozgása ennél kisebb lehet.
A két oldalt futó hídszekrények között, az útpálya alatt egy vizsgálókocsit függesztettek fel, mely végig tud csúszni a pillérek között, másképp egyébként nem is lehetne ellenőrizni a híd állapotát alulról. A vízben álló pilléreket kéreglemezes technológiával építették, robusztus minden egyes darab. A Megyeri híd egyébként akkora, hogy a hídmesternek két hétbe telik, hogy bejárja az összes zugát.
„Vannak azért szintek, folyosók, lépcsőházak, ha valaki nem ismeri a járást, könnyen el lehet tévedni”
– így Gábriel László, akinek 210 darab másik hidat is ellenőriznie kell. Nincs könnyű dolga, de szereti, amit csinál.
A Megyeri híd különlegessége a 88 kötegből álló, égbe nyúló ferde kábelsor, mely lent a hídszekrénybe fut, fent pedig a pilonokba. Ilyen típusú rögzítést itt használtak először Magyarországon. A járdaszinten rezgéscsillapítókat építettek beléjük azért, hogy a kábelek végei nehogy tönkremenjenek, illetve azok ne tudják a rögzítési pontokat tönkretenni. Ezek teherbírását naponta átlagosan 70 ezer jármű teszteli.
Bolhának érezzük magunkat a pillér tetejétől számítva 99,7 méter magas, gigantikus A betűt formázó pilon árnyékában. Az A betű szárai között több tíz méteres üvegfal fedi az emeleteket Buda és Pest irányába is. Dizájn vagy műszaki ok? Mindkettő. A tervező stílusát tükrözi, egyúttal a felvonókat és a többi elektromos berendezést is védi a széltől és a csapadéktól.
A híd északi oldalán lépcsőn tudnánk feljutni, de mivel nincs nálunk oxigénpalack, a déli oldalt választjuk. A liftet négyszemélyesnek tekinti a kivitelező, mi hárman is szuszogunk.
















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!