Vidékfejlesztésre az elmúlt harminc év legnagyobb keretösszege áll rendelkezésre, miután Brüsszel jóváhagyta az 1300 milliárd forint keretösszegű magyar program támogatását – jelentett be tegnap Győrben Simon Róbert Balázs miniszteri biztos. A program a mikro-, kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok kiemelt fejlesztését helyezi a középpontba, a beruházási források 80 százalékát ezek a vállalkozások fogják kapni. A cél ugyanis a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése, a munkaigényes ágazatok, különösképpen az állattenyésztés, a kertészet, az élelmiszer-feldolgozás kiemelt támogatása.
A keretből 190 milliárd forint jut az agrár-környezetgazdálkodási programra – ebben a nagyüzemek támogatásai méretükkel fordítottan arányosan csökkennek –, míg az ökogazdáknak 60 milliárd forintos támogatást terveztek. Összesen 75 milliárd forintot használhatnak fel a piaci szereplők az állattenyésztő telepek modernizációjára, illetve újak létesítésére, s az állattenyésztéshez szükséges gépek beszerzésére. További 72 milliárdot a kertészeti ágazatnak különítettek el, ültetvények, üvegházas kertészet létesítésére, s a meglévő kertészetek technológiai korszerűsítésére, például az öntözött területek növelését célzó új beruházások támogatására.
A kisméretű terménytárolók és -szárítók fejlesztésére 20 milliárd, az erdőgazdálkodásra 100 milliárd forint jut. Több mint 17 milliárd forint segíti a kistermelők piacra jutási lehetőségeit segítő tematikus alprogramot, a rövid ellátási láncok szervezését. A védett, őshonos és veszélyeztetett állatfajták genetikájának megőrzésére 18 milliárd, míg a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásokra 27 milliárd forintot szánnak. További, mintegy 800 milliárd forint áll majd rendelkezésre a mezőgazdasági termelés és feldolgozás támogatására, ebből 200 milliárd forint jut a kis- és közepes élelmiszer-ipari vállalkozásoknak, illetve birtokmérettől függetlenül a mezőgazdasági üzemeknek.
A vidéki önkormányzatoknak is számos fejlesztési forrás nyílik, például a külterületi utak felújítására, helyi termelői piac kiépítésére, épületek energetikai korszerűsítésére. A vidéki térségek – a 10 ezer fő alatti települések, illetve tanyás városok – fejlesztésére 214 milliárd forintot különítettek el, ebből 86 milliárd szolgálja a kistelepülések kisebb infrastruktúrafejlesztéseit, például a szennyvízkezelést, a multifunkciós közösségi terek kialakításával az alapszolgáltatások bővítését.
Az állattenyésztési és kertészeti pályázatokat várhatóan már az ősszel kiírják – mondta lapunknak Gönczi Zsolt pályázati szakértő. A Független Nemzetközi Tanácsadó Iroda Kft. ügyvezetője kifejtette: a mostani 1300 milliárd forint vidékfejlesztési forrás az utolsó esélyt jelenti a gazdáknak a megerősödésre, s ha a pénz jó helyre kerül, az egész ágazat számára hasznos lesz. Jó, hogy lépéselőnybe kerülnek a kisebb gazdaságok, mert eddig nemigen tudtak pályázni, hiszen a nagyobbak elvitték előlük a pályázati pénzeket. Azt viszont nem feltétlenül tartja szerencsésnek a szakember, hogy a pályázatok elbírálásánál a végzettség jelent pluszpontokat, véleménye szerint a gyakorlati tapasztalati idő „díjazása” ennél életképesebb lenne. Az viszont jó irány – tette hozzá –, hogy a korábbiaktól eltérően a fiatal gazdáknak minden pályázati formánál elkülönített összeg áll a rendelkezésükre, emellett induló támogatást is igényelhetnek.
Gönczi Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházásoknál alapesetben a projektérték 50 százaléka lehet a vissza nem térítendő támogatás, ám ha a termelők konzorciumban pályáznak, akkor az arány 60 százalékra emelkedik. A fejlettebb Közép-magyarországi régióban azonban a támogatás mértéke csupán 40 százalékos.
