Kovács Zoltán: Sikeres a déli határzár

Vasárnap negyvenegy migránssal szemben intézkedtek. Eközben tranzittábor épült a szlovén-osztrák határon.

Arra a felvetésre, hogy a menekültáradat miatt pluszkiadásokra kényszerült települések számíthatnak-e a költségeik megtérítésére, Kovács Zoltán kormányszóvivő elmondta: az önkormányzatoknak megvan a lehetőségük arra, hogy vis major- és egyéb alapokból a kiadásaik megtérítését kérjék, erről hamarosan dönteni is fognak. Felidézte ugyanakkor azt is, hogy a kormány legutóbb 17 milliárd forintot hagyott jóvá a migrációs helyzet, illetve az ezzel összefüggő károk rendezésére.

A schengeni határ-ellenőrzési kódex és a genfi konvenció felhatalmazást ad szankciók bevezetésére olyan személyek ellen, akik szabálytalan módon lépnek be egy országba, kivéve ha az életük veszélyben forog – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a France 24 francia hírtelevíziónak adott interjúban. „A migránsok élete azonban nincs veszélyben Szerbiában, amely demokratikus ország, és csatlakozási tárgyalásokat folytat az Európai Unióval” – hangsúlyozta. Megerősítette azt is, hogy Magyarország száz százalékig tiszteletben tartja a nemzetközi konvenciókat.

Trócsányi László visszautasította azt a feltételezést, hogy a kormány a Jobbik erősödése miatt folytat migrációellenes politikát. Megjegyezte, hogy a parlamentben a Jobbik általában nem szavazza meg a kormány törvényjavaslatait. Leszögezte, hogy a magyar kormány mindig tiszteletben tartja az európai normákat, és mindenképpen az Európai Unió tagja kíván maradni, annak ellenére is, ha időnként kialakulnak viták a tagállamok között.

Több ezer négyzetméter területű tranzittábort alakítottak ki a szlovén hatóságok a Szlovéniába érkező migránsok részére közvetlenül az osztrák határ mentén, a Maribortól északra található Sentilj településen – tapasztalta vasárnap a helyszínen az MTI tudósítója. A területen nyolc, összesen több ezer ember elhelyezésére alkalmas sátrat állítottak fel, amelyekben tábori ágyakat, székeket, asztalokat helyeztek el, illetve biztosított a tisztálkodás is.

Az MTI tudósítójának ottjártakor mintegy 300 migráns tartózkodott a táborban. Ugyanakkor a hatóságok a helyszínen arról tájékoztattak, hogy folyamatosan cserélődnek az emberek: ez azt jelenti, hogy egy nap mintegy 1500 migráns fordul meg Sentiljben. A közlés szerint többnyire néhány órát, de maximum egy napot tartózkodnak a migránsok a tranzittáborban, és az osztrák hatóságok fogadókészségétől függően engedik tovább őket Ausztriába. Az utat gyalog teszik meg, és az osztrákoknál egy hasonló táborban helyezik el őket. Az osztrák oldalon a hatóságok napi 2000-2500 ember érkezéséről számoltak be, akiket buszokkal visznek tovább Bécs, Graz, Klagenfurt, illetve Salzburg felé.

Bostjan Sefic, a szlovén belügyi tárca államtitkára szombaton a sajtónak úgy nyilatkozott: Ljubljana 2500 migránst tud fogadni naponta, de az sem baj, ha 200-zal több, majd hozzátette: a horvát hatóságok eddig tartják magukat a megbeszéltekhez.

Ugyanakkor vasárnapi sajtótájékoztatóján közölte: Horvátországnak, Szerbiának és Macedóniának lassítania kell az áradatot. Hozzátette: Horvátország azt kérte, hogy Szlovénia naponta 5000 menedékkérőt fogadjon, miközben Ausztria azt jelezte, hogy 1500 főnél többet nem tud beengedni területére. „Nem tudjuk korlátlan számban fogadni a migránsokat, ha tudjuk, hogy nem képesek folytatni útjukat” – jelentette ki.

Szlovénia nem tud eleget tenni a horvát kérésnek úgy, hogy az ne veszélyeztetné a nemzetbiztonságot és az állam zavartalan működését, ezért csak annyi migránst enged be a területére, amennyi el is tudja hagyni – szögezte le. „Ha ennél többen jönnek, tíz nap alatt 35 ezer migráns marad Szlovéniában, amit nem engedhetünk meg” – jelentette ki.

Az államtitkár szerint a rendőrség nagyon jó munkát végzett. Szombaton és vasárnap a migránsokat az osztrák határ melletti sentilji tranzitközpontba szállították, és a többségük már el is hagyta Szlovéniát, közölte. A legtöbb közülük szíriai, afgán és iráni állampolgár, és csak négyen kértek Szlovéniában menedékjogot – mondta. Két nap alatt Szlovéniába 4000 migráns érkezett.

A nemzeti védelmi szolgálat szerint Szlovénia jelenleg öt napra elegendő élelmiszer-tartalékkal rendelkezik több ezer menekült ellátására. Miro Cerar miniszterelnök arról beszélt, hogy a migránshullám anyagilag megterhelő Szlovénia számára, ezért az Európai Unióhoz fordul segítségért.

Amióta Horvátország életbe léptette a C tervet, vagyis a szlovén határra szállítja a migránsokat, és nem irányítja őket a magyar határra, mindössze háromezren hagyták el Horvátországot – közölte a horvát sajtó. A legtöbb migráns a macelji és muraszerdahelyi határátkelőkön lépett be Szlovéniába, továbbá 642-en a Zágrábhoz közeli Breganában.

1000, Szlovéniából érkezett menekültet regisztráltak vasárnap délelőtt Ausztria déli határrészén. A burgenlandi határátkelőnél ez idő alatt nem érkeztek menekültek az országba.

A stájerországi Spielfeldnél szombattól a vasárnap kora reggeli órákig 1600 menekült lépte át a határt, őket buszokkal egy gráci bevásárlóközpontban berendezett szükségszállásra és a karintiai Feldkirchenbe vitték. Jelenleg 700-an vannak még Spielfeld településen, különvonatok nem indulnak a környékről. Stájerországban vasárnap délelőtt megnőtt a menekültek száma, itt reggel hat órától 60-150 fős csoportokban 1000 ember érkezett Ausztriába.

A hatóságok előzetes számításai szerint a hétvégén 4000 menekültet vártak Stájerországba. A spielfeldi határátkelőnél kétezer embert tudnak elszállásolni és Bad Radkersburgnál is felállítottak ideiglenes befogadóközpontot.

A szlovén rendőrség közlése szerint a szlovén–osztrák határon összesen ezerhatszázan – Bad Radkersburgnál 330-an, a spielfeldi táborban pedig 1300-an – várják, hogy továbbutazhassanak, őket osztrák önkéntesek segítik.

Vasárnap este nyolc óráig összesen 41 illegális bevándorlóval szemben kellett intézkednie a magyar rendőröknek a szerb határszakaszon, Horvátország irányából pedig nem volt elfogás – mondta el Bakondi György vasárnap este az M1 aktuális csatornán. Kitért arra is, hogy vasárnap sem a két horvát tranzitzónában – Letenyén és Beremenden –, sem pedig Tompán és Röszkén nem jelentkeztek migránsok menedékkérelem benyújtására.

Több száz migráns várakozik arra Szerbiában, hogy folytathassa útját Horvátország, majd Szlovénia felé. A Blic című belgrádi napilap internetes oldalának beszámolója szerint vasárnap délelőtt körülbelül húsz autóbusz várt arra, hogy átengedjék a szerb–horvát határon.

A migránsok egyelőre nem tartózkodnak néhány napnál tovább Szerbiában, de az ország felkészült arra az esetre is, ha jelentősen meghosszabbodna az itt-tartózkodási idő – jelentette ki Nenad Ivanisevic szociális ügyi államtitkár. A magyar–horvát és a magyar–szerb határon felállított kerítésre utalva kiemelte: a határfalak emelése nem jelent megoldást, nem tudják megállítani a migránsokat az Európai Unióba vezető úton.

Zoran Milanovic horvát kormányfő újságíróknak csak annyit mondott, hogy Zágrábnak mindenre van a forgatókönyve, de ezt nem fejtette ki bővebben. Hozzátette ugyanakkor: sem a horvát-szlovén, sem a szlovén-osztrák zöldhatáron nincs „szögesdrót”, a migránsokat pedig csak „kerítés vagy folyó állíthatja meg”.

Hollik István, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a visegrádi országok összefogtak, álláspontjuk szerint az uniónak egységesnek kell mutatkoznia, és meg kell védenie a schengeni határokat, az intézkedéseket pedig fontossági sorrend szerint rangsorolni. Ebben első helyen szerepel a közös határok védelme – mondta a képviselő.

Közölte továbbá, hogy a visegrádi országok támogatják Magyarországot, mert nagy nyomás helyezkedik rá a migrációs helyzetben. Ezzel szemben az unió legfőbb döntéshozói a legutóbbi csúcstalálkozón a legfontosabb kérdésekben megint nem tudtak döntést hozni, nem határoztak a török–görög határ lezárásáról és a közös határellenőrzésről sem, ehelyett „látszatintézkedésekkel”, így a kvótarendszerrel vannak elfoglalva.

Az Együtt – A Korszakváltók Pártja közleményben reagált. Azt írták, Hollik István téved abban, hogy Magyarország menekültpolitikája európai minta lenne. „Az Együtt meggyőződése, hogy a biztonságot nem teremtő, megosztó és embertelen politika nem példa, hanem szégyen Európában” – fogalmaztak. „Az etnikai és vallási kirekesztésen alapuló orbáni politika” nemcsak káros – írták –, hanem a populista szélsőjobb előretörését is eredményezi Európában. Az Együtt azt követeli, hogy a kormány működjön együtt az Európai Unióval, és a kötelező kvótából vegye ki részét, hiszen ebben Németországgal és Olaszországgal közösek az érdekek.