Aggasztóan gyorsul a kivándorlás

A brit és a német statisztikai hivatal is jelentős emelkedést mért 2012 óta a magyarok körében.

Egy évvel korábban ez a szám 44 ezer, míg 2012-ben 35 ezer volt. 2011-ben 32 ezer, bejelentett munkahellyel rendelkező magyart számoltak össze. A hivatal nyomatékosította, az APS adatai értelmezésénél nem szabad megfeledkezni arról, hogy az adatgyűjtéshez használt felmérés keretében csak a magánlakcímmel rendelkező személyek körét vizsgálták. Mindkét statisztikai sor esetében felhívták a figyelmet arra, hogy az nem tartalmazza azokat, akik nem bejelentett munkahellyel rendelkeznek.

Mára soha nem mért szintre emelkedett a bevándorlás Nagy-Britanniában – tudósított az MTI a brit statisztikai hivatal részletes becsléseiről. Romániával és Bulgáriával szemben EU-csatlakozásuk után a brit kormány élt a bevándorlás átmeneti korlátozásának lehetőségével, de ennek hatálya tavaly januárban lejárt. London a többi közép- és kelet-európai EU-tagállam, köztük Magyarország 2004-es csatlakozása után azonnal megnyitotta munkapiacát az ebből az országcsoportból érkező munkavállalók előtt. Az akkori munkáspárti brit kormány előzetesen azt valószínűsítette, hogy az új keleti EU-tagországokból évente összesen legfeljebb 5-13 ezer bevándorló érkezése várható, ám azóta voltak olyan évek, amelyekben jóval meghaladta a 200 ezer főt az ezekből az államokból Nagy-Britanniába áttelepülők száma. A konzervatív párti brit kormány 2017-ig népszavazást tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról. London azonban a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és elsősorban azt kívánja elérni, hogy jelentősen szigoríthassa az EU-társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátásának szabályait.

Rekordon az utalás

Soha nem utaltak még haza annyi pénzt Magyarországra a külföldre vándorolt magyarok, mint most – hívta fel a figyelmet a napokban a Világgazdaság. A kivándorlás gyorsulásával párhuzamosan a lap szerint a hazautalások összege is növekszik, s már a magyar gazdaság 3 százalékát adja. A KSH nemzeti számlái szerint a külföldről kapott munkajövedelmek tavaly elérték a 920 milliárd forintot, ami 43 milliárd forinttal meghaladja a 2013-ast, és 236 milliárddal több, mint a 2012-es. Felidézték, hogy a hazautalás 2010-es kivándorlási hullám után kezdett el dinamikusan nőni. Az elmúlt öt évben százezrek hagyták el az országot átmenetileg vagy végleg.

A legtöbben Nyugat-Európában próbáltak szerencsét, mivel ott sokan még úgy is magasabb életszínvonalon élnek, hogy saját szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni. Leginkább a jól képzett munkaerő vándorol el, így nagy veszteség éri az országot. (Gy. Á.)

Több más olyan csoport is lehet, akik nem jelennek meg ezekben a statisztikákban. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László a Magyar Nemzetnek nemrégiben azt mondta: egyre nagyobb divat a külföldi cégek körében, hogy itthon alapítanak valamilyen gazdasági társaságot, oda jelentik be a munkavállalót, viszont a munkavégzés helyeként valamilyen nyugat-európai várost jelölnek meg. Így itthon minimálbérre jelentik be a dolgozót, és a hazai, illetve a külföldi minimálbér közötti különbséget valamilyen napidíjban, tehát nem bérjellegű kifizetésben térítik meg számukra. Ezzel sok tízezer ember eshet ki a hivatalos statisztikából. Szintén nem „látni” azokat a magyarokat, akik például barátoknál, ismerősöknél húzzák meg magukat vagy bentlakásos intézményekben laknak.

Viszonylag nagy csoportot jelentenek a határ mentén ingázók is, akik csak átjárnak dolgozni, jellemzően Ausztriába, ahol októberben 69 487 magyar állampolgár dolgozott a társadalombiztosítottak szervezetének adatai szerint.

Pontos adatok hiányában becslések vannak arra, hogy hány magyar dolgozhat külföldön. A tartósan Nyugat-Európában élő és dolgozó magyarok száma valahol 350 és 500 ezer között lehet, ennél pontosabb adatai a szakszervezeteknek sincsenek.

A kinti munkavállalást elsősorban a külföldi és a hazai bérek közötti óriási különbség ösztönzi. Egy cukrász, egy óvónő vagy egy buszsofőr az itthoni bruttó 500-600 euró helyett könnyen 1500-2000 eurót kereshet, ha Nyugat-Európában vállal munkát. Az eltérés más szakmákban, például az egészségügyben hét-nyolcszoros is lehet, de átlagban a hazai bérek négy-ötszörösét kapja kézhez, aki Nyugat-Európában dolgozik. Miközben például egy 30 éves, 5 év gyakorlattal rendelkező mérnök az Egyesült Királyságban átlagosan több mint 3500 eurónak megfelelő fontot kap havonta, és még Németország elmaradottabb keleti részén is 2800 euró feletti a havi bruttó jövedelme, itthon átlagban alig éri el az 1000 eurót. De egy cukrász is megkereshet Londonban 2400 eurónyit, szemben az itthoni 674 eurós bruttó átlaggal. Nem panaszkodhatnak a német vagy az osztrák utcaseprők sem, a magyar viszonyokhoz képest egészen kiváló a havi jövedelmük.

Magyarországon eközben a munkaadók egyre többet panaszkodnak arra, hogy nincs elég szakképzett munkaerő. A hazai hiányszakmák listája hónapról hónapra bővül.