Bár legfeljebb becslések vannak arról, hány magyar dolgozik az Egyesült Királyságban, illetve Németországban, a lapunk által lekért helyi statisztikák szerint az előbbi esetben megközelítőleg 55 ezer, míg az utóbbinál körülbelül 80 ezer emberről van szó. Legalábbis ennyit tartottak számon tavaly év végén az érintett országok statisztikai hivatalai. A birtokunkba került számokból aggasztó tendencia rajzolódik ki. A szakemberek ugyanis mindkét helyen, de Németország esetében különösen jelentős növekedést mértek az elmúlt néhány évben. 2012 és 2014 között a kereső tevékenységet végző regisztrált magyarok száma majdnem 70 százalékkal nőtt.
A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2014 végén hivatalosan Németországban tartózkodó 115 ezer magyar közül 83 ezren voltak aktív korúak (69 százalék), és közülük 80 ezren (96 százalék) folytattak regisztrált kereső tevékenységet. 2013-ban a magyarok össz-számát 91 ezerre tették. Az aktív korúak száma 65 ezer volt akkor, míg ezen belül a kereső személyek számát 63 ezerre becsülték. Egy évvel korábban, azaz 2012-ben 65 ezerre tették a magyarok számát. Közülük 49 ezren voltak aktív korúak, és ebből 47 ezren végeztek kereső tevékenységet. Tavaly év végén egyébként az összes EU-tagállamból 3,155 millió ember tartózkodott Németországban. Közülük 2,015 millióan voltak munkaképesek, azon belül pedig 1,882 millióan folytattak kereső tevékenységet. Az EU-tagállamokból érkező külföldiek közül egyébként a legtöbben az olaszok (590 ezer) voltak, őket követték a lengyelek (518 ezer) és a görögök (314 ezer). Az olaszok közül 64 százalék volt aktív korú, a lengyeleknél 67, a görögöknél pedig 60 százalék.
Az Egyesült Királysággal kapcsolatban a Nemzeti Statisztikai Hivatalhoz fordultunk információért. A szervezet arról tájékoztatott, hogy az éves lakosságfelmérés (Annual Population Survey, APS) alapján 2014-ben az Egyesült Királyság területén körülbelül 55 ezren voltak a 16 életévüket betöltött, magyar származású, kereső tevékenységet folytatók.
Egy évvel korábban ez a szám 44 ezer, míg 2012-ben 35 ezer volt. 2011-ben 32 ezer, bejelentett munkahellyel rendelkező magyart számoltak össze. A hivatal nyomatékosította, az APS adatai értelmezésénél nem szabad megfeledkezni arról, hogy az adatgyűjtéshez használt felmérés keretében csak a magánlakcímmel rendelkező személyek körét vizsgálták. Mindkét statisztikai sor esetében felhívták a figyelmet arra, hogy az nem tartalmazza azokat, akik nem bejelentett munkahellyel rendelkeznek.
Mára soha nem mért szintre emelkedett a bevándorlás Nagy-Britanniában – tudósított az MTI a brit statisztikai hivatal részletes becsléseiről. Romániával és Bulgáriával szemben EU-csatlakozásuk után a brit kormány élt a bevándorlás átmeneti korlátozásának lehetőségével, de ennek hatálya tavaly januárban lejárt. London a többi közép- és kelet-európai EU-tagállam, köztük Magyarország 2004-es csatlakozása után azonnal megnyitotta munkapiacát az ebből az országcsoportból érkező munkavállalók előtt. Az akkori munkáspárti brit kormány előzetesen azt valószínűsítette, hogy az új keleti EU-tagországokból évente összesen legfeljebb 5-13 ezer bevándorló érkezése várható, ám azóta voltak olyan évek, amelyekben jóval meghaladta a 200 ezer főt az ezekből az államokból Nagy-Britanniába áttelepülők száma. A konzervatív párti brit kormány 2017-ig népszavazást tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról. London azonban a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és elsősorban azt kívánja elérni, hogy jelentősen szigoríthassa az EU-társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátásának szabályait.
Rekordon az utalás
Soha nem utaltak még haza annyi pénzt Magyarországra a külföldre vándorolt magyarok, mint most – hívta fel a figyelmet a napokban a Világgazdaság. A kivándorlás gyorsulásával párhuzamosan a lap szerint a hazautalások összege is növekszik, s már a magyar gazdaság 3 százalékát adja. A KSH nemzeti számlái szerint a külföldről kapott munkajövedelmek tavaly elérték a 920 milliárd forintot, ami 43 milliárd forinttal meghaladja a 2013-ast, és 236 milliárddal több, mint a 2012-es. Felidézték, hogy a hazautalás 2010-es kivándorlási hullám után kezdett el dinamikusan nőni. Az elmúlt öt évben százezrek hagyták el az országot átmenetileg vagy végleg.
A legtöbben Nyugat-Európában próbáltak szerencsét, mivel ott sokan még úgy is magasabb életszínvonalon élnek, hogy saját szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni. Leginkább a jól képzett munkaerő vándorol el, így nagy veszteség éri az országot. (Gy. Á.)
Több más olyan csoport is lehet, akik nem jelennek meg ezekben a statisztikákban. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László a Magyar Nemzetnek nemrégiben azt mondta: egyre nagyobb divat a külföldi cégek körében, hogy itthon alapítanak valamilyen gazdasági társaságot, oda jelentik be a munkavállalót, viszont a munkavégzés helyeként valamilyen nyugat-európai várost jelölnek meg. Így itthon minimálbérre jelentik be a dolgozót, és a hazai, illetve a külföldi minimálbér közötti különbséget valamilyen napidíjban, tehát nem bérjellegű kifizetésben térítik meg számukra. Ezzel sok tízezer ember eshet ki a hivatalos statisztikából. Szintén nem „látni” azokat a magyarokat, akik például barátoknál, ismerősöknél húzzák meg magukat vagy bentlakásos intézményekben laknak.
Viszonylag nagy csoportot jelentenek a határ mentén ingázók is, akik csak átjárnak dolgozni, jellemzően Ausztriába, ahol októberben 69 487 magyar állampolgár dolgozott a társadalombiztosítottak szervezetének adatai szerint.
Pontos adatok hiányában becslések vannak arra, hogy hány magyar dolgozhat külföldön. A tartósan Nyugat-Európában élő és dolgozó magyarok száma valahol 350 és 500 ezer között lehet, ennél pontosabb adatai a szakszervezeteknek sincsenek.
A kinti munkavállalást elsősorban a külföldi és a hazai bérek közötti óriási különbség ösztönzi. Egy cukrász, egy óvónő vagy egy buszsofőr az itthoni bruttó 500-600 euró helyett könnyen 1500-2000 eurót kereshet, ha Nyugat-Európában vállal munkát. Az eltérés más szakmákban, például az egészségügyben hét-nyolcszoros is lehet, de átlagban a hazai bérek négy-ötszörösét kapja kézhez, aki Nyugat-Európában dolgozik. Miközben például egy 30 éves, 5 év gyakorlattal rendelkező mérnök az Egyesült Királyságban átlagosan több mint 3500 eurónak megfelelő fontot kap havonta, és még Németország elmaradottabb keleti részén is 2800 euró feletti a havi bruttó jövedelme, itthon átlagban alig éri el az 1000 eurót. De egy cukrász is megkereshet Londonban 2400 eurónyit, szemben az itthoni 674 eurós bruttó átlaggal. Nem panaszkodhatnak a német vagy az osztrák utcaseprők sem, a magyar viszonyokhoz képest egészen kiváló a havi jövedelmük.
Magyarországon eközben a munkaadók egyre többet panaszkodnak arra, hogy nincs elég szakképzett munkaerő. A hazai hiányszakmák listája hónapról hónapra bővül.
