Az MSZP nem képviseltette magát Orbán Viktor dolgozószobájában

Frakcióvezetők: a magyar parlament korábbi döntésit kell szem előtt tartani.

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-nek elmondta: a kormányfő fontosnak tartotta, hogy a vasárnapi rendkívüli török–EU-csúcs előtt tájékoztassa a magyar parlamenti képviselőcsoportok vezetőit, és kikérje a véleményüket.

A miniszterelnök dolgozószobájában tartott egyeztetésen az MSZP frakcióvezetője – a szombati pártkongresszusra hivatkozva – nem vett részt, és a helyettesítés felkínált lehetőségével sem kívánt élni – mondta a sajtófőnök.

Nem lehet meghívólevelet adni egy végtelenített bevándorlási hullámnak – jelentette ki Schiffer András a szombati egyeztetés utáni sajtótájékoztatón.

Az LMP társelnöke a megbeszélés utáni tájékoztatóján kiemelte, nyilvánvaló, hogy az Európai Uniónak és Magyarországnak humanitárius kötelezettségei vannak a határainál dúló háborús és terrorcselekmények üldözöttei felé. Hangsúlyozta ugyanakkor, sem az uniónak, sem Magyarországnak nem érdeke, hogy a vasárnapi csúcstalálkozón olyan megállapodás szülessen Törökországgal, amely nincs tekintettel „az Európai Unió integrációs kapacitásainak végességére” és a közösség, valamint tagállamai biztonsági érdekeire. Álláspontja szerint Orbán Viktor miniszterelnök e két követelménynek megfelelő álláspontot fog képviselni a találkozón.

Mint mondta, az európai hatóságoknak képesnek kell arra lenniük, hogy különbséget tegyenek a tényleges menekültek, a gazdasági bevándorlók és a potenciális terroristák között, ezért is szorgalmazták a tagállamok mélyebb belbiztonsági együttműködését.

Egy ilyen megállapodás kapcsán ki kell tenni az asztalra azt is, hogy egyébként Törökországnak milyen felelőssége van abban, hogy az Iszlám Állam utánpótlási vonalait eddig nem sikerült elvágni – jelentette ki a politikus, utalva arra, hogy Törökország a NATO tagja és az EU-ba törekszik. Hozzátette: világossá kell tenni, hogy a törökországi menekülttáborok helyzete „nem függetleníthető attól, amit ez a terrorszervezet művel Irak, illetve Szíria területén”, utalva arra, hogy az LMP az elmúlt években bírálta a kormány és a Jobbik török politikáját.

„Nem lehet amellett elmenni szó nélkül, hogy Törökország egy olyan önálló építkezést folytat a mediterrán térségben, ami nem feltétlenül van tekintettel például az európai érdekekre” – fogalmazott Schiffer András. Azt is hangsúlyozta: ki kell mondani, hogy „a demokráciaexport doktrinája csődöt mondott”, a migrációs válság megoldására pedig akkor van esély, ha Szíria többé nem lesz Orosz- és Törökország, valamint a Nyugat „nagyhatalmi játszótere”.

Kósa Lajos szerint mindent meg kell tenni azért, hogy az Európai Unió átgondolja bevándorláspolitikáját és a kötelező kvótarendszerrel kapcsolatos álláspontját.

A Fidesz parlamenti frakciójának vezetője azután nyilatkozott az M1 csatorna szombat délutáni műsorában, hogy délelőtt az Országházban egyeztettek a miniszterelnökkel a parlamenti frakciók vezetői.

Kósa Lajos a hírműsorban azt mondta, az Európai Unió és Törökország közötti megállapodástervezet magában hordozza, hogy még több illegális bevándorló jöhet Európába. A parlamenti pártok vezetőivel folytatott megbeszélésen – amelyen az MSZP a kongresszusára hivatkozva nem vett részt – egyetértettek abban, hogy a további betelepítéseket nem lehet elfogadni – hangsúlyozta.

A csúcstalálkozóval kapcsolatban elmondta, hogy az unió „belemanőverezte” magát egy olyan helyzetbe, amelyben némileg kiszolgáltatott lett a török kéréseknek. Szerinte az uniónak először egységes álláspontot kellett volna kialakítania és csak utána tárgyalni Ankarával.

A Fidesz frakcióvezetője beszélt arról is, hogy álláspontjuk változatlan: az uniónak meg kell védenie külső határait, ha nem lehet a görög–török határon, akkor Bulgáriánál és Macedóniánál.

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a találkozó után az MTI-nek elmondta, az egyeztetésen a frakcióvezetők egyetértettek abban, hogy olyan megállapodásra van szükség Brüsszelben, amely a bevándorlás ügyében szem előtt tartja az Országgyűlés korábbi döntéseit, valamint az európai és a magyar érdekeket.