Miután évek óta tologatták egymás között a hatóságok a néhai pécsi MDF-székházban kialakult áldatlan állapotok ügyét, egy helyi lakos megunta a hivatalos szervek tehetetlenségét és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordult. A panaszos a lakóháza melletti egykori pártszékház elhanyagolt állapota miatt kért ombudsmani beavatkozást. A belvárosi ingatlanba ugyanis évekkel ezelőtt hajléktalanok költöztek be, akik hatalmas mennyiségű hulladékot halmoztak fel, továbbá a környék emberi ürüléktől és vizelettől erősen bűzlött. A beadvány szerint elszaporodtak a rágcsálók és a helyi lakosok fertőzésveszélytől is tartanak, ráadásul egy óvoda is van a székházzal szemben. A Ciszterci Szent Margit Óvoda vezetősége is többször kényszerült kihívni a rendőrséget a hajléktalanok jelenléte miatt.
Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes közös jelentése megállapította, hogy 2011 óta számtalan panasz és állampolgári bejelentés érkezett a hatóságokhoz, és a polgármesteri hivatalhoz is, illetve több rendőri intézkedésre is sor került.
Azonban érdemi megoldást nem sikerült találni az épületet életvitelszerűen használó hajléktalanokkal szemben. A hatóságok egyebek mellett olyan látszatmegoldásokkal próbálkoztak, mint az eredeti tulajdonos, az MDF megbírságolása. A párt 2013 végén közigazgatási eljárásban 50 ezer forint büntetést kapott, mert nem tett eleget az ingatlannal járó kötelezettségeinek. Nem sokkal később a határozatot úgy módosították, hogy a bírság kötelezettje az egykori rendszerváltó párt jogutódja, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) lett. A vizsgálat eredménye szerint mindez nem vezetett sehova, ugyanis a fél évvel később megismételt helyszíni vizsgálat során bebizonyosodott, hogy továbbra is illegális otthonként használják az ingatlant a hajléktalanok. A 2014-es jegyzőkönyvek szerint a bomló szerves hulladék, ürülék és ezek bomlásából származó bűz miatt az ingatlan potenciális fertőzőforrás, az utolsó szemle óta pedig a helyzet tovább romlott. Mint írták, a nagy mennyiségű bomló szerves hulladék a rágcsálók életterét biztosíthatja, ezért a patkányfertőzöttség nem zárható ki.
Az egyre szaporodó panaszok és a hajléktalanok által elkövetett lopások, illetve az épületben történő tűzeset miatt végül a JESZ nagy nehezen a frekventált belvárosi területhez nem éppen illő módon úgynevezett OSB-lapokkal lezárta az épület alsó szintjét. Ugyanakkor – állapítja meg a jelentés – az épület könnyen megközelíthető emeleti ablakai nyitottak, s az épületben jól látható módon továbbra is életvitelszerűen tartózkodtak a hajléktalanok. Az ombudsmani vizsgálat tapasztalatai és a megkeresésekre adott válaszok egybehangzó tartalma alapján az ingatlan jogi helyzete és természetbeni állapota a szociális biztonsághoz és az egészséges környezethez való joggal összefüggő súlyos visszásságot okoz. A hatósági intézkedések eredménytelensége pedig a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével összefüggő visszásság közvetlen veszélyét eredményezi.
Bár a felelősség elsődlegesen a tulajdonost, vagyis a JESZ-t terheli, az alapvető jogok biztosa felkérte Pécs polgármesterét, hogy valamennyi érintett szervezettel együttműködve – akár munkacsoport felállítása útján – haladéktalanul tegyen érdemi intézkedéseket az évek óta fennálló helyzet mielőbbi és hatékony megoldása érdekében. Figyelemre méltó az ügyben az is, hogy a JESZ Baranya megyei elnöke 2012-ben úgy nyilatkozott, hogy a nyár végére rendezik az épület sorsát, majd 2013 végén a párt elnöke, Makay Zsolt már arról beszélt, hamarosan megoldódik a helyzet, ám máig sem történt semmi. Lapunk ezért az elnökhöz fordult tájékoztatást kérve. Makay Zsolt elmondta, a pártot súlyos adósság terheli, Baranya megyében megszűnt a szervezetük, az ingatlan pedig a végrehajtások miatt eladhatatlan. Hozzátette, többször kitakarították és lezárták az épületet, ám mindig feltörték, ezért most végleges lezáráson gondolkodnak. Kerestük az ügyben Páva Zsoltot, Pécs polgármesterét is, azonban a hivatal későbbre ígért tájékoztatást az ügyben.
