Hadianyaggyár épül a Balatonon

A balatonfűzfői civilek attól tartanak, hogy a hadiüzem miatt a terroristák célpontja lehet a település.

Majláth Ronald
2016. 01. 11. 19:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ötvenezer tonna kapacitású hadianyagüzem épül a Balatontól néhány kilométerre, az egykori Nitrokémia Ipartelepek területén – írta a Balatontipp.hu a Mil-Exim Kft. közleményére hivatkozva. A Speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központ kiépítése Balatonfűzfőn nevet viselő projekt leírásából kiderül, hogy az összköltségvetés mintegy 2,37 milliárd forint lenne, ebből 951 millió forintot uniós forrásokból kapnak támogatásként.

A közleményből megtudhatjuk, hogy az ipari telepen egy tízezer négyzetméteres, fedett gyártó-raktározó kapacitást kívánnak kialakítani, a területen már meglévő épületek átalakításával. Továbbá speciális, haditechnikai eszközök gyártására és átalakítására szolgáló gépsorokat szereznek be. Fejlesztenék a közműveket és az utakat is, amelyeket úgy készítenének el, hogy alkalmasak legyenek a 30 és 40 tonna közötti anyagok mozgatásának elviselésére is.

A felújítandó és újrahasznosítható eszközök biztonságos kezelésére vonatkozó know-how-t az Izrael százszázalékos tulajdonában álló Israel Military Industriestól (IMI) vennék meg. Emellett egy őrző-védő elektronikai rendszert is kialakítanának. Mint írják, a projekt kapcsán jelentős munkahelyteremtés valósul meg, több ütemben legalább ötven új munkahelyet, de később ennek akár a többszörösét tervezik létesíteni.

A Veol.hu 2011-ben megírta, hogy a Nitrokémia Zrt. 2004-ben értékesítette lőpor üzletágát a Rexplo 21 Kft.-nek, amelynek ügyvezetője akkor Csala József volt. A Rexplo 21 résztulajdonosa az akkori cégbírósági adatok szerint a Milrus-Service Kft. volt, amelynek a tagja dr. Gyimesi Erzsébet, egy moszkvai cég: az Aviazagranposztavka Kft., valamint a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Seleste Business Corporation volt.

2010 decemberében azonban felszámolási eljárás alá került a Rexplo 21 Kft. A vagyontárgyakat a következő évben sikerült értékesíteni, a vevő egy budapesti cég, a Mil-Exim lett, amely a vételárat hiánytalanul megfizette.

A Balatontipp utánanézett a Mil-Exim Kft. cégnyilvántartási adatainak, sl kiderült: a cég főtevékenységként külügyekkel foglalkozik. Vezetője és egyben egyik tulajdonosa pedig nem más, mint dr. Gyimesi Erzsébet budapesti lakos, a másik tulajdonosa a vele egy címen lakó Csala József.

Nem kellett sokat várni a hír megjelenése után a reakciókra. A parlamenti pártok közül elsőként a Jobbik szólalt, meg. A közleményében azt írta: a párt már 2010-es Ébredj, Balaton! címet viselő helyi választási programjában hangsúlyozta, hogy a balatoni régióhoz illő, környezetbarát ipar telepítése munkahelyeket teremtve csökkenteni tudná a lokális gazdaság turisztikai ágazattól való egyoldalú függését. Ezért mereven elzárkóznak attól, hogy az egykori nehézvegyipar terhes örökségéből kikecmeregni igyekvő Balatonfűzfőt most egy rendkívül veszélyes, egyben nemzetbiztonsági kockázatot is jelentő létesítménnyel sújtsák.

A Jobbik Balaton-munkacsoportjának vezetője, Kepli Lajos országgyűlési képviselő emellett felszólította a kormányt, hogy a Balaton hosszú távú érdekeinek szem előtt tartásával kizárólag olyan tevékenységet engedélyezzen a térségben, amely a kiemelt üdülőkörzet jellegével összeegyeztethető, és a helyben élőkre, valamint az oda érkező nyaralóvendégekre nézve sem egészségügyi, sem pedig biztonsági kockázatot nem jelent.

A balatonfűzfőiek sem lelkesednek különösebben a lőpor- és haditechnikai üzem iránt. A Veol.hu cikke szerint egy helyi civil szervezet népszavazást kezdeményezne a kérdésről. A civilek képviseletében Keil Norbert a szavazás kiírásáról szóló levelet megosztotta a lappal.

A civilek tájékoztatójából kiderült: attól tartanak, hogy a 2,4 milliárdos beruházás vészhelyzetet jelenthet rájuk nézve, például háborús helyzetben, illetve egy esetleges terrortámadásnál célpont is lehet a település, ha létrejön az üzem. Emellett attól is tartanak, hogy az ipari egység kedvezőtlenül érinti az idegenforgalmat, a városban élők ingatlanjai elértéktelenednek, a helyiek pedig az üzem miatt tömegesen hagyják el a települést.

A lap érdeklődött Marton Béla polgármesternél is, aki elmondta: eddig még nem keresték meg őket az üzem kapcsán kezdeményezett népszavazással. Hozzátette: amennyiben megérkezik hozzá a hivatalos dokumentum, a kezdeményezésről, illetve a törvényes lépésekről természetesen tárgyal a jegyzővel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.